Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

6. Alföldi-zug. Gorzsa legnyugatibb csúcsa, mely hajdan a környező vizekbő, erősen kiemelkedett, ezért jó szántó és kaszáló volt. Ma már nagyon le van szántval csak az ottani idős gazdák útbaigazítása alapján lehetett felismerni a még partosabb részeket és az ér beszántott medrét. (Pócsy Jenő, N. Szabó Pál).

7. * Alföldi zug-ere. Az Alföldi-zugot átszelő rövid, de hajdan elég mély ér volt, melynek medrében régen lovakat is úsztattak. Az intenzív földművelés következtében ma már alig vehető ki a meder vonulata. (Pócsy Jenő, Kapocsi Mihály) [6/29].

8. Alföldi zug-halom. Az Alföldi-zug közepe táján a hasonló nevű ér É-i partján terül el. Nagyobb kiterjedésű, de nem magas halom volt. Hajdani áradások idején de hajtották a környékből a jószágokat. Hidroelikus képződmény volt2. Ma már erősien le van szántva [7].

9. * Algimnázium. A református gimnáziumot (1. ott) a szabadságharc utáni önkényuralom alatt kiadott „Entwurf” alapján le kellett építeni és először a VII., majd a VI. és V. osztályt megszüntetni. így algimnázium lett, mely 1854. március 14-én nyilvános jelleget kapott [62/12],

10. * Alma utca. A mai Ahnási utcát nevezték így a múlt században. (1. ott). [13],

11. Almási útca. Susán K-i részének rendezetlen utcája, mely a Vidám utcából indul ki s DNy felé tartva a Tölgyfa utcát keresztezve vakon végződik. Régen a IV. tized utcája volt, ma a VII. kerületbe tartozik. Régi neve Alma utca volt [13].

12. Alsó-Kopáncs. A határ dűlőzése előtt a mai kopáncsi területnek kb. a X. dűlőtől DNy felé eső részét nevezték így.

13. Alsó-kopáncsi iskola. A XIII. és XIV. dűlő közti úton a Hódtói úthoz közelebb épült 1 tanítós, 1 tantermes állami elemi iskola [8],

14. Alsó Libec-puszta. Az 1400-as évek elején elpusztult Libec vagy Libecegyháza falu (L. ott) területe, mely a pusztulás után Újváros falu tartozéka lett.

15. Alsó-telek. A Kopáncsi-sík D-i része. Ezen a helyen terült el a középkorban Kopáncs község (1. ott). Területe kb. egybeesik Alsó-Kopánccsal.

16. * Alsó utca. A VIII. kerületi Újvároson levő mai Fáncsi utca baloldali házainak teleklábjában húzódó, régen ösvény, ma kitéglázott sornak a múlt századbeli neve volt, ami a mély fekvésére vonatkozott, ugyanis a Kis-tó bal partjának oldalában nem sokkal magasabban települt, mint ahol a tó hajdani magasabb vízjárása volt. De nagyobb áradások alkalmával a víz el is borította (Jó Ferenc, Kerekes Gábor). [13],

17. Andalics~Antalics tavat nevezték így is.

18. * András-veszehely. Mint halastó szerepel Zsigmond királynak Solti Dávid részére 1480-ban kiadott adománylevelében az uradalom tartozékai között. [38/V. 136, 14.]. Pontos helyét már nem lehet megállapítani.

19. Andrássy útca. A belváros főutcája, mely a Kossuth térből indul ki s a János térbe vezet. Tarján és Oldalkosár városrészeket köti össze Susánnal és Újvárossal. A múlt században Fő utcának nevezték. Régen a III. tized, ma a IV. kerület utcája. Nevét id. gr. Andrássy Gyula (1823—1890) miniszterelnökről kapta [13].

20. Anna útca. Susán kis utcája, mely a Bajza és Mátyás utcát köti össze. A VII. kerületbe tartozik, régen a IV. tized utcája volt [13].

21. * Antalics-ér. Nagy-réten a kopáncsi határban levő Antalics-tó DNy-i megkes- kenyedett része, folytatása, amely a Kérőba ömlött. Hajdan széles és mély medre, meredek partja volt. Közepes víz idején is lehetett rajta csónakokkal közlekedni a Kérő, illetve Tisza felé, nagy áradások alkalmával pedig hajókkal vitték a gabonát Vásárhelyről (L: Hód-tó). (Halmi János, Jó Ferenc) [6/14.]

2 Itt és a továbbiakban a következőt kell ezen érteni: Levegővel szállított, vízben lerakodott porüledék. Mai, hivatalos (földtani) neve: infúziós lösz.

16