Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Régi utcái: Tabán, Piac, Hódi István utcája, Berecki utcája, Szilágyi István utcája és Samu Pétör malom utcája [13]. 1797. * Tabán utca. A mai Mihály utcát nevezték így hivatalosan a múlt században. A nép rendesen Tabáni Nagy «mának hívta. Nagy kár volt a régi jellegzetes ősi nevet egy általános, közönséges névre változtatni. Miután Vásárhelyen úgyis kevés műemlékünk van, a Mihály utca nevét vissza kellene változtatni Tabán vagy Tabáni utcára. [13]. 1798. Tabán-szögedi út. A Damjanich utca folytatását képező Mártélyi útból ágazik ki a Kenyere-ér város felőli partjánál, és annak mentén Ny, majd DNy felé a körtvélyesi Tisza-kanyar mellett levő Marti-csárdáig vezet, s attól D felé fordulva a tiszai védgáton a sártói komp lejárójánál ér véget. A Téré torkolatánál hajdan hídon vezetett át az út. L. Régi-Szegedi út és Tére-hídja, Tiszai út. 1799. * Tabáni leány elemi iskola. 1799 évben építtette a református egyház a mai Holló és Mihály utcák sarkán. 1836-ban újabb telket szereznek hozzá az uradalomtól [38/V 647, 39/11. 166, 14], 1800. * Tabáni Piac utca. A múlt századokban említik régi okmányok, feljegyzések, de pontos helyét ma már nem tudjuk. Idős tabáni emberek szerint a mai Pálfy (régen Cserép) utca templom körüli vége lehetett. Ott árultak a Szerencse utca kezdetén a cserepesek is. (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor) [13]. 1801. Tabáni református templom. 1897-ben az újvárosi templom építésével kapcsolatban merült fel először a tabáni templom építésének szükségessége, de csak 1903. november 21-én kezdték meg az építkezést a Pálfy, Szerencse, János és Mihály utcák találkozásánál kialakult térség során. A templom és papiak tervét Borsos József városi főmérnök készítette, a kivitelezők Kovács József és Hézső István helybeli vállalkozók voltak. 1904. augusztus 30-án a templom rabicmennyezete leszakadt, de emberéletben nem esett kár, mert éppen déli időben történt. 1905 tavaszára elkészült az új rabicmennyezet, s a templomot 1905. december 10-én szentelték fel. Első lelkésze Losonczi Endre volt. Harangja és orgonája is van [28/11. 565, 40/16], 1802. * Taksaszédői kvártély. Oldalkosárk&n épült téglaalapon vályogfalakkal és zsindely tét övei. Területe 452 □ öl volt. Később Lánc utca 5. számozást kapta. A régi „urasági ház” telektömbnek volt egyik épülete, s bejárata a későbbi utcarendezések következtében a Lánc utcának ma is meglevő vakközéből van [38/IV. 77]. 1803. Tanya. A XI—XII. századbeli oklevelek, írások a halászok kunyhóit nevezték tanyáknak. A tanya szó mai jelentése a külterületen épített gazdasági épületek és lakóházak együttese. Ezeket régebben mind a köznyelvben, mind a hivatalos jegyzőkönyvekben szállásnak nevezték. Az 1780-as években készített J. cs. korabeli katonai térképek is „Szállásén” névon jelzik: „Szállásén von Vásárhely”. XX. 27, vagy „Salasen nach Vásárhely gehörig” XX. 28. lapokon. 1804. Tanyai földek. A nyomási földeken kívül elterülő határrészek. 1772-ben újból kimérték és dűlőzték. Régen is általában inkább szántóterületek voltak. A tanyai földek területe ma 59 323 kát. hold. Dűlői ÉNy felől kiindulva: Mártély, Székhalom, Fekete-halom, Darvas-szék, Barattyos, Tege-halom, Szentesi útfél, Rémáris, Bő- ve-halom, Csicsatér, Rárós, Öthalom, Tompa-hát, Mágocs-oldal, Vörös-halom, Szőr-hát, Vöröskútas, Sós-halom, Kútas, Kút-völgy, Mátyás-halom, Csomorkányi-lapos, Csomor- kány, Csomorkányi-oldal, Cirják, Tanya-szél, Puszta-szél, Erzsébet-oldal, Nyomás-szél, Erzsébet-telek, Nyéki-telek, Hatrongyos, Csókás, Száraz-ér, Sarkaly, Férged, Földeákszél, Káposztáskert-oldal, Katra-szél, Táncos-halom, Szikáncsoldal-dűlők [38/1. 22]. Gróf Károlyi család birtoklása alatt ezt a területet a vásárhelyi lakosság mint jobbágyok az urbárium értelmében művelték. A tanyai földek legnagyobb része kitűnő 184
