Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

1752. Szikáncsi-csatorna. A Szikáncsi-sík fölös vizét gyűjti össze, s viszi a Mátyás- halmi-főcsatornába, de összefüggésben van a Katra-csatornával is [12].

1753. Szikáncsi-halom. A volt Kerek-Szikáncs területén a Szikáncs-oldalnak egy nagyobb kiemelkedése, ami régen határdomb volt. Ma már nagyon le van szántva, alig észrevehető. (Varga Imre) [7],

1754. Szikáncsi iskola. A Táncoshalmi- és Szikáncsoldali-dülő közt a Tízöles út mellett a 10. és 11. km között épült egy tantermes, egy tanítós iskola [8],

1755. Szikáncsi-Iapos. A szikáncsi terület mélyebben fekvő részét nevezték így, melyből alig észrevehetően emelkedik ki a Szikáncs-oldalnak nevezett partos rész.

1756. Szikáncsi-rét. Ha hajdan a Szikáncsi-síkról levonult a víz, akkor rétnek nevezték, s ilyenkor szárazabb időben kiváló legelő és kaszáló volt.

1757. Szikáncsi-sík. Hajdan a Nádas-halomtól ÉK-re, a Batidai-sík fölött terült el. Az időjárástól függően, változó kiterjedésű, vizes rét volt. Mivel medre egyenletes volt, s benne nagyobb mélyedések nem voltak, száraz időben legnagyobb része víztelen volt. Ilyenkor rendszeresen kaszálták és legeltettek rajta. Az 1780-as években még szélesen összefüggött a Batidai-síkkal, amint azt az 1786. évi J. cs. térkép XIX. 29. lapján is jól láthatjuk. Ma területe vízmentesítve van, s fenékmagassága 78,5—79,0 m. Kiváló szántóterület.

1758. Szikes-halom. Szeremlei említi minden helyrajzi adat nélkül: „Természet alkotta. Emberi csontvázakat rejtett.” A pusztai Fehér-tó partvonulatának egyik magasabb részét nevezték így az odavaló gazdák. Ez a halom a tó K-i partján az Orosházi út mellett emelkedett. Marad\ánya az iskolánál levő, ma már jelentéktelen emelkedés. A halom nagy részét állítólag az út építése alkalmával a századfordulón hordták el. Benne akkor emberi csontokat, edénydarabokat stb. találtak [7].

1759. * Szilasegyház. Az 1456. 1476, 1511. és 1551. évi oklevelek említik Szilas- egyháza puszta néven. Azt megelőzőleg biztosan község lehetett. A mai Pecércésháti-, Hat ablaki-dűlőben a Tótkomlós—orosházi út és vasútvonal közötti részben találták meg a hajdani község templomának maradványait [38/11. 432],

1760. * Szilágyi-fok. A Tisza körtvélyesi kanyarulatának felső részét kötötte össze a Kender-tóval. Ennek medrében ásatta gr. Károlyi Antal 1779-ben az Ásott-Tiszát. (L. ott), amelyen az Élő-Tisza vizét hozták be Vásárhelyre, s rajta hajókon lehetett közlekedni Vásárhelyre és vissza, és tutajokat is úsztattak be rajta. Az Ásott-Tisza az idők folyamán nyomtalanul eltűnt, feliszapolódott, de a Szilágyi-foki egyenes része mai napig is látható N. Kardos Imre tanyáján, s nedves esztendőkben víz áll benne. (N. Kardos Imre, Pányi György) [6/42].

1761. * Szilágyi János utcája. Tabánban említik a régi írások, de nem tudjuk, hogy hol volt, vagy melyik mai utcát nevezték így régen [13] [38/IV. 66].

1762. Szilva utca. Susán rendezetlen, görbe utcája, amelyik a Só utcát köti össze a Levél utcával. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája [13].

1763. Szivárvány utca. Az I. kerület ÉNy-i részén a Szalay utcát köti össze a Holló utcával, rendezetlen görbe utca, melybe baloldalon a Beöthy utcából egy kis sikátor vezet. Régen a II. tizedbe tartozott [13].

1764. Szoboszlai útca. Újváros egyik legforgalmasabb utcája, S'n.vánból a forgalmat a Kistöltés utcán a Kis- vagy Kongó-töltésen (L. ott) a Kis-tó medrén keresztül vezeti át Újvárosra Makó, illetve Csomorkány felé. Régen az V. tizedbe tartozott, ma VIII. kerület utcája. Nevét Szoboszlai Pap István ref. lelkész, debreceni püspökre emlékezésül kapta, aki Újfehértón 1786-ban született. Debrecenben tanult és Göttin- genben képezte tov ább magát, Debrecenben választották meg lelkésznek, 1851-ben püspöknek. Kiváló hitszónok volt. + 1855.

1765. Szodoma. A mai Búvár utcát és környékét nevezték így régen. Nevét állító180