Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1530. Réti-fődek. A határ Ny-i, Tisza felé eső mélyebb részei (Mártély kivételével) Solt, Körtvélyes, továbbá a határ D-i részén levő síkok, Szentkirály D-i részei, Gorzsa, Rét-Kopáncs és Nagy-sík tartozik ide. A Tisza szabályozása előtt ezeknek a legnagyobb része — a partok kivételével — vízjárta terület volt. A belvízszabályozás után ezek kiszáradtak, s rendes földművelés alá vették, így a rét régi jellegzetessége megszűnt, de a neve fennmaradt mai napig. Mai területe 25 389 k. hold [38/1. 99]. Régen a rét igen hasznos terület volt. Ha víz borította, halászták, ha lement a víz, kaszálták, legeltettek rajta a partos részeken, a mély részeken pedig jó nádló helyek voltak. 1531. Révai útca. A Pálfy utcaból indul ki a Holló utca torkolatánál, és a Szentesi utcába, vezet a Lévay utca kezdeténél. Széles, gondozott utca, mely az első és harmadik kerület határutcája. Azelőtt a második tizedbe tartozott. Régen a Hattyas- tó DK-i partja volt ez a terület. Az utca elnevezése Révai Miklós (1750—1807) piarista nyelvtanár, egyet, tanár emlékét őrzi. Előző neve Répa utca volt [13], 1532. Révek ~ Átkelőhelyek. Vásárhellyel kapcsolatban a Tiszán az alábbi révek, átkelőhelyek voltak: Böldi-, Mártélyi-, Ányási-, Körtvélyesi-, Atkái-, Sártói és a Tápéi- rév. Fentiek közül csak Ányási-, Mártélyi-, Körtvélyesi- és az Atkái rév tartozott a vásárhelyi határhoz, a többit pedig a vásárhelyiek is használták. Részletesen lásd a fenti címszavak alatt. 1533. Révész útca. Susánban a Görbe utca baloldali, utolsó vakközével szemben indul ki ez a kis utca, amelyik a hajdani Kis-tó medrébe vezetett le, ahol régen a csónakkikötő volt, és itt jó halászóhely, sőt halászcsárda is volt. A rendezetlen utca neve régi és foglalkozást jelentő, s bizonyítja, hogy valamikor ott nagyobb ladikokkal járható víz volt, s a sikátorban minden bizonnyal révészek is laktak. Azelőtt a III. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája. (Halmi József, Herczegh István lógeri, illetve susáni lakosok) [13]. 1534. Réz útca. Susánban a VII. kerület görbe utcája, mely a Klauzál utcából az óvodával szemben indul ki, és a Püspök utcába vezet. Az 1700-as évek végén, és az 1800-as évek elején több rézműves család élt itt, állítólag Prehoffer Mátyás és Páró József is, akiket gr. Károlyi Sándor telepített Vásárhelyre az 1700-as években. Ezek a rézművesek eleinte az uradalom nagy serfőzdéjének dolgoztak. (Kamocsay Gábor, Dr. Prehoffer István) [13]. 1535. Rigó útca. Turjánban a Lázár utcái köti össze a Kígyó utcával a Damjanich utcához közel, a György utcával párhuzamosan. Ma a II. kerület, azelőtt az I. tized rendezetlen utcája [13]. 1536. Róka útca. A hajdani Kistó-ér É-i partján települt hosszú utca, mely az ér vonulatát követi. Nevét onnan kapta, hogy még az érben bőven volt víz, a nádas, sásos, bokros partban sok róka (Canis vulpes) tanyázott, s éjjelenkint a környék házainak udvarába is bemerészkedtek élelemért, főleg téli időszakban. (Herczegh István, Kamocsay Gábor) [13]. 1537. Rókalyukas-hát. A Farki-rét E-i részén a Csárpateleki út és a Borsósi-őrház között elterülő 77,5—78,5 m-ig emelkedő partos részt nevezik így. A Tisza szabályozása előtt közepes vízállás idején nem borította el a víz, ezért jó legelő volt, ma elsőrendű szántóföld. Nevét a múlt században is ott még gyakran előfordult rókáktól kapta. Még az 1920—30-as években is fogtak itt rókákat. (Benes Gyula ig. főmérnök). 1538. Rónay útca. A belváros egyenes utcája, mely a Hódi Pál utcát köti össze a Szegvári utcával a Zrínyi és Lázár utcák között, azokkal párhuzamosan. Az I. kerületbe tartozik, azelőtt az 1. tizedbe. Az utca nevét Rónay Lajos kiszombori földbirtokostól kapta, aki Vásárhelynek a második főispánja volt 1881—1886-ig. Előző neve Dió utca volt [13]. 158
