Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
az ártéren keresztülvezető úton lett volna megközelíthető. Helytelen tervezés miatt, pár év után a kanyarban, a folyó sodrának kitett helyen épített drága betonművet az áradások alkalmával a hullámverés alá mosta, az alsó rakpart beton burkolólapjait kimosta a Tisza partjából. Tudomásom szerint a rakpartot meg sem nyitották, nem is használták, mert mire a hozzávezető, magas átereszekkel, kis hidakkal ellátott ártérben épített utat elkészítették, a rakpart burkolata kezdett beszakadni. Építésére a város 1906-ban 200 000K-t vett fel kölcsön 60 évi törlesztésre, 5,15% kamatra [59/603]. A helykijelölés alkalmával Pányi György idős, tapasztalt mártélyi révészt, tiszai halászt a bizottság megkérdezte a kijelölésre vonatkozólag. Pányi helytelenítette a bizottság javaslatát, és ezt mondta: „Ha ide töszik a rakpartot, három év múlva még hírmondó sem marad belőle, mert mire befejezik az építést, már el is mossa a Tisza!” Mikor azt mondták neki lebecsmérlő szavakkal, hogy nem ért ahhoz kend, mert az csupa kőből lesz, — azt válaszolta az öreg: „Ha maga a sziklahögy gyün ide, — azt is eltemeti a Tisza, mert én ösmerem annak járását.” És az öreg Pányinak lett igaza, pedig nem kapott 10 000 korona tiszteletdíjat, mint a pesti szakértő. (Pányi György személyes közlése 1922-ben és a „Független Újság” napilap 1948. V. 30-i száma). 1499. Rác út. A Makói úttól Sarkaly magasságában eleinte K., majd DK felé fordulva, a Makói úttal eleinte csaknem párhuzamosan halad a Száraz-értn keresztül, s a Rákosi-csárdánál az Igási útba torkollik. Régen is forgalmas út volt Királyhegyes, Pitvaros és Csanádpalota felé [11]. 1500. Rác útszél. A Rác út mentén, főleg a vége felé elterülő földeket nevezték így a határ feldűlőzése előtti időkben, de ma is használatos kifejezés. 1501. Rác úti iskola. A Rác út mentén a 14. km-oszlopnál épült állami elemi iskola 1 tanteremmel, 1 tanítóval [8]. 1502. Ráday útca. A Mihály és Holló utca sarkán, a Mihály utca 40. sz. ház mellett indul ki egy zegzugos vakköz, ez a Ráday utca, melybe az említett ház telke mellett a Holló utca felől is vezet egy keskeny sikátor. Az I. kerület zugutcája, régen a II. tizedbe tartozott. Az utcát gr. Ráday Gedeonról (1829—1901) nevezték el, aki 1868- tól a Délvidék erőskezű, bátor kormánybiztosa volt, s rövid idő alatt megtisztította az Alföldet a betyárok garázdálkodásától. A ref. egyháznak Vásárhelyen és Szegeden nagylelkű, bőkezű támogatója volt [13], 1503. Rákóczi útca. A kiszárított, lecsapolt Csúcs-tó medrében az uradalom mérnökei által kijelölt település közepén húzódó, széles, egyenletes utca. A Teleki utcából indul ki, s ÉÉK irányban a Jókai és Észak utcát keresztezve a határba, a Für- kehalom-dülőbe vezet. A belváros felé pedig a Könyves utcába folytatódik. Régen a III. tizedbe tartozott, ma az V. kerület utcája. Mai neve II. Rákóczi Ferenc (1676— 1735) erdélyi fejedelemre emlékeztet. Eredeti neve a természetből vett Káka utca volt. (L. ott) [13], 1504. Rákosi útca. Tabán városrész É-i utcája, mely a Bánfy és Hattyas utca keresztezésből indul ki É felé, s a Király sorig tart. Ez már az új település utcája. Az 1925. évi belterületi térképen Török utca néven szerepel. Századforduló előtt a II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület utcája [13], 1505. * Rárós. Középkori község volt, melynek határa Orosháza és Derekegyháza között terült el. Nagy részét a Kék-tó borította, ezért Kéktó-Rárósnak is nevezték. A község a Vereshalom környékén terült el, a templom pedig annak tetején épült. 1894-ben ásatásokat végeztek itt, melynek során Varga Antal tanár feltárta a kb. 12X6 m-es, téglalap alakú templom alapjait, és soros sírokat, szenteltvíztartót stb. talált [38/11. 408], 1456-ban említik először, de akkor már el volt pusztulva, s még 100 év múlva is 1555-ben mint „deserta” szerepel. 1559-ben újratelepült, s 1561-ben 155
