Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
I. Bevezetés
adatokat közlöm minden kritika nélkül, melyeket az eddigi irodalomból vettem, valamint a helyszínen hallottam, láttam, s kutatásaim során összegyűjtöttem. A felsorolás után bizonyos szempontok szerint csoportosítottam, összegeztem a gyűjtés egy részét, főleg a földrajzi vonatkozású helyneveket. Két térképmellékleten igyekeztem a fontosabb neveket feltüntetni, az elsőn (I) a régi vízrajzi, domborzati, út- és településneveket, a másikon (II) a jelenkori viszonyokat és fontosabb helyneveket szándékoztam fe1 tüntetni, mégpedig a jelenkori utak, vízrajzi megnevezések (csatornák, tiszai átvágások, még meglevő tavak), dűlők, iskolák adatait, tájékoztatásul a még most is jelentős halmokat és dombokat stb. A helyneveket ábécérendben közlöm az összegyűjtött sok adat közül a legfontc sabbak közreadásával. Rövidítések 1. Égtájak: É. = észak, K.=kelet, D.=dél, Ny. = nyugat. 2. (A kerek zárójelben levő személynevek az adatszolgáltatók neve) [jelben levő számok pedig az irodalomra való hivatkozás.] 3. A terepszintek, halmok magasság jelzései a 25 000-es, 75 000-es katonai térképeken az Adriai-tenger 0 szintjétől számított magasságok m-ben.1 4. J. cs. térkép=József császár uralkodása alatt készült első katonai térképfelvételek Magyarországról. (Lásd az „Irodalom” részben. 5. th. =1:25 000 katonai térkép szerinti magassági pont névvel A = 1:25 000 katonai térkép szerinti magassági pont név nélkül 0 = 1:75 000 katonai térkép szerinti magassági pont névvel O = 1:75 000 katonai térkép szerinti magassági pont név nélkül □ =1:28 800 ármentesítő térkép szerinti magassági pont névvel □ =1:28 800 ármentesítő térkép szerinti magassági pont név nélkül * =J. cs. katonai térkép szerinti magassági pont névvel O =J- cs. katonai térkép szerinti magassági pont név nélkül A szerző által használt jelek közül négyet térképészeti jelek hiányában az alábbi ábrákkal helyettesítettünk: A = tü ^> = G = © 0 = ® 6. Több földrajzi név után előforduló I., II., III. stb. római számok azt jelentik, hogy az illető földrajzi név különböző területeken vagy különböző időben több is volt, és ezek római számmal vannak elkülönítve egymástól. 1 A magassági adatokat időközben átértékelték, s jelenleg már a balti alappont szerint számítják a terepmagasságot. A dolgozat egysége érdekében azonban meghagytuk a szerző használta eljárásmódot. 13
