Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
2. A főcsatorna végén a védgát külső oldalán, annak lábánál épült a szivattyútelep, mely a Tisza kis vízállása esetén a káros belvizeket szifonszerűen, magas vízállás alkalmával pedig motoros szivattyú segítségével emeli a Tiszába [12]. 1223. * Mártélyi-csárda. A Tisza mártélyi kanyarulatának alsó hajlásánál, a Mártélyi út szélén épült, hajdan híres csárda [38/IV. 343], Nem azonos a Szegfű- v. Csanyi-csárdával, mely a kanyar É—ÉK-i sarkánál áll. A Tisza szabályozása után az épület gátőrház lett (Benes Gyula). 1224. Mártélyi-Dög-Tisza. A 86. számú átvágás következtében keletkezett holt kanyar (1. Mártélyi-átvágás). 1225. Mártélyi-dögtőtés. L. Ányási-dögtöltés. 1226. * Mártélyi-halom. Az 1877. évi árvíz után a Tisza töltésének erősítésére elhordták. Benne kb. 10 kocsira való emberi csontot találtak, amit mind belehordtak a töltésbe. Valószínűleg a hódi csatában elesettek tetemei voltak [38/1. 138], Az 1886. évi katonai térképen már nem szerepel. A környékbeli idős emberek szerint elég nagy kiterjedésű, s a környezetéből több m magasra, meredeken emelkedő mesterséges halom volt (Pányi György, Maczelka Gábor) [7], 1227. Mártélyi iskola. Mártély belterületén 2 tantermes, 2 tanítós állami elemi iskola [8], 1228. * Mártélyi-kettős-halom. A Tisza közelében a mártélyi határban emelkedett. Szeremlei említi: „Hányt föld, csatában elesetteket takart, de 1880-ban mindkettőt a tiszai védtöltésbe hordták” [38/1. 138], 1229. Mártélyi-komp. L. Ányási-komp. 1230. Mártélyi-lapos. Mártély községtől DK-re elterülő, szelíden a Tisza felé lejtő terület, amelyik DNy felé Korhányba megy át. 1231. * Mártélyi lapos-tőtés. 690 öl hosszú volt, s a múlt századokban, a Tisza szabályozása előtt a Mártélyi-lapost igyekeztek ezzel a töltéssel ármentesíteni. A jelenlegi töltés készítése alkalmával legnagyobb részét az új töltésbe használták föl. (Benes Gyula). 1232. Mártélyi-part. A Tisza áradásai alkalmával a durvább hordalékot azonnal a part széle mentén rakja le, s így ott egy hátszerű kiemelkedés keletkezik. Mártélytól É-ra még a Tisza szabályozása előtt egy ilyen jól kifejlődött partos rész rakódott le, mely még a nagyobb áradások idején is száraz maradt. Igen jó letelepülési hely volt az őskortól kezdve. A Tisza szabályozása után is csak nagyobb áradások alkalmával kerül víz alá [2/108, 117, 138], 1233. Mártélyi-rév. 1439-ben a zalavári apátság kérte a királytól, hogy a Tiszán révet állíthasson fel, amit meg is kapott [38/11. 395], Rév a mai napig is van Mártélyon, régen a mai szigetbe, most az élő Tiszán túlra vezet (L. Ányási rév). 1234. Mártélyi-sarok. A Mártély melletti Tisza-kanyar, a mai mártélyi holt kanyar DK-i éles sarka. Régen itt erős sodra volt a Tiszának (Pányi György mártélyi révész.) 1235. Mártélyi-sziget. A 86. számú átvágás következtében a mártélyi vagy ányási kanyarral közrezárt, szigetté vált területet nevezik így. 1236. Mártélyi út. A Damjanich utca folytatását képező Szegvári útból ágazik ki a Kenyere-ér medrén túl a 4,5 km-nél, s ÉNy felé ferdén átvágva a Barattyos-, Boros- szék-, Mártély feketehalmi-, Székhalom- és Mártély-dűlő két a 10. km-nél Mártély községbe vezet, onnan tovább Mindszentre folytatódik, ezért Mindszenti útnak is nevezik [11], 1237* Márton(y)Mihály utcája ~ köze. Susánnab. a múlt századokbeli kis utcája volt, a mai Bálint utca környékén. Ma már nem tudjuk, melyik mai utca, köz 127
