Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
mikor még a mai Búvár utca helyén a Kistó-ér vize folyt, s csónakokkal, kisebb hajókkal közlekedtek rajta, ez a mai vakköz az érre vezetett le. Ahogy azonban a Búvár utca kezdett kialakulni, ott zárt utcasor keletkezett, s így a mai Lendvay utca helyén az idők folyamán keletkezett lejáró köz elvesztette jelentőségét, és vakközzé lett. Régen a IV. tized utcája volt, ma a VI. kerületbe tartozik. (L. Ilka utca alatt is) [13]. 1147. * Leng. Középkorban elpusztult község. 1138-ban II. Béla király adománylevele említi először Lingu néven. A tatárjárás idején pusztult el, 1266-ban már csak mint földet említi az egyik adománylevél. Valószínűleg Korhány környékén lehetett [38/11. 380], Lásd Legen-föld. 1148. Lenkey utca. Az I. kerület rendezetlen utcája. A Szentesi utcát köti össze a Zsoldos utcával. Idős környékbeliek szerint régen a két utcának egy-egy vakköze volt, s csak később nyitották össze a két kutyaszorítót. Ezért olyan görbe, zegzugos az utca. Régen az I. tizedbe tartozott. (Deák László, Nagy Sándor). Jelenlegi nevét Lenkey János (1810—1849) honvédtábornokról kapta, aki a világosi fegyverletétel után az aradi börtönben megőrült [13]. 1149. * Lesgödör. A középkorban elpusztult Tótkútas község határában volt mélyebb rész. Az elpusztult község határáért több ízben folyt per a tótkomlósiakkal, a vásárhelyiek csak a „Lesgödör”-ig legeltethettek [38/1. 11, V. 319], Ebben a bozótos, nagyobb kiterjedésű mélyedésben bujkáltak a pusztai betyárok. (Tűhegyi János). Lásd még Rejtek-gödör alatt is. 1150. Levél útca. Süsün rövid kis utcája, a Görbe utca elejét köti össze Kistópart utca rendezetlen végső részével. A múlt században a IV. tized utcája volt, most a VII. kerületbe tartozik [13]. 1151. Lénárt-csatorna. (I). A Hódtói-csatorna DK-i mellékága. Batidai és gorzsai területekről szedi össze a káros belvizeket [12]. 1152. Lénárt-csatorna. (II). A Csomorkányi-lapos vizeit gyűjti össze, s az Erzsébeticsatorna útján a Pusztaszéli-csatornába vezeti [12], 1153. Lénárt-tiltó. A Lénárt(l.)-csatorna Hódtói-csatornai torkolatánál levő zsilip, mely arra szolgál, ha a Hódtói-csatorna vizét már nem győzi átemelni a szivattyútelep, késlelteti a gorzsai vizeket, hogy ne okozzanak esetleg a Hódtavi-csatornán kiöntést (Benes Gyula helyszíni közlése). 1154. Lévay útca. Tabán széles és hosszú utcája, melynek végső része még rendezetlen. A Szentesi utcából indul ki a Révai és Sárkány utcák, összetalálkozásánál, s ÉNy-i irányban egyenesen a Kincses temető' felé vezet. Az utca csaknem egészen végig a volt Hattyas-tó lecsapolt, kiszárította edrén vezet keresztül a Pál utcával párhuzamosan. 1795-ben ezen a kijelölt utcán ásták azt a nagy csatornát, „kanális"-1, (1. ott) melyik a Hattyas- és Csúcs-tó vizét levezette a Paperébe, ma pedig az említett két tó helyén települt Hattyas és Csúcs városrészek mély területén összegyűlő káros bel- és csapadékvizeket vezeti le. A múlt században Csatorna vagy Kanális utcának nevezték (1. ott), és a ref. egyháznak, még a múlt században itt épített elemi iskoláját most is „kanálisparti” iskolának nevezik. A századforduló előtt a II. tized utcája volt tulajdonképpen, de egy részén az I. és II. tized között határutca volt. Ma a II. kerületbe tartozik. Jelenlegi nevét Lévay József (1825—1918) költőről, tanárról kapta [13]. 1155. * Liba-utca. A mai Jegenye utcát nevezték így a múlt században (1. ott.) [13]. 1156. * Libec ~ Libecegyháza. Középkorban falu volt, melynek egy 1456-i oklevél szerint temploma is volt. Mágocs és Újváros falvak között a mai Lebuki-dűlőben telepü 11[38/11. 231, 381]. 1435-ben már a puszták közt említik a régi okmányok, és területe akkor még az 1596-ban elpusztult Újvároshoz tartozott, mint Alsó- és Felső- Libecpuszta [26/11. 32], Templomának köveit a mágocsi templom építéséhez használták fel [38/V. 780, III. 17], 121
