Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1032. Kovázdi-rét. A Tisza nagyfai kanyarulatától ÉK-re a Kéró-ér partján elterülő rétség. Mai terepszintje 77,5—78,0 m □ . Ennél mélyebb részei voltak a Ko- vázdi-mocsár. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján pontosan ki van rajzolva [6/25]. 1033. Kovázdi-sík. Lásd Kovázdi-mocsár, -rét alatt. 1034. Kovázdi-zsilip. A Hódtavi- és Kopáncs-kistiszai egyesült csatornán a volt kistiszai szivattyútelep felett 100—150 m-re épült szabályozózsilip (Benes Gyula). 1035. * Kőcsapszék. Az 1800-as évek elején már van róla említés a város belterületén. Az uradalom építtette borainak kimérésére. Nevét onnan kapta, hogy téglából épült, míg a többi kocsma, csapszék jobbára vályogból, sárból készült. 1036. Kűfal. A várost körülvevő körtöltés (1. ott) téglával burkolt része a Bocskai utcától Tarjánvégig. Rajta a kocsik részére 4 lejáró volt a „Tó"-ba a Kaszap, Szent- királyi, Szőnyi és Szegedi utcáknál. Eleinte ezek a kocsilejárók elég szűkre voltak méretezve az árvízvédelem érdekében. Itt a ferde támfallal megerősített töltésvégeken szép kivitelű, négyszögletes, toronyszerű kiképzések tetején egy-egy petróleumlámpa volt elhelyezve vaskeretes üvegezett tartóban. Ilyen lámpatartók még az 1910—1920- as években is láthatók voltak pl. a Szőnyi utcai lejárónál. A csak gyalogosok részére — ugyancsak támfalas kiképzéssel-—lépcsőlejárókkal keskeny és alacsony bolthajtásos „kapuk” voltak a Rózsa, Oldalkosár, Kapitány, Hunyadi, Árvíz, Csillag, Korona, Királyszék és a Száraz utcánál, összesen: 9. Ezek közül először a Kapitány, majd a Hunyadi utcai kapukat, a kórház megközelítése és bővítése érdekében kocsilejárókká alakították át, a Szegedi utcai lejárót pedig a forgalom megnövekedése miatt mind a két oldalán kiszélesítették, sajnos nem az eredeti kivitelezésben. Az oldalkosári kiskaput „szerelem kapu’-nak nevezik (1. ott). 1037. * Kőfal sor. A Tóalj utcát (1. ott) nevezték így főleg régebben, a század- forduló idején, mikor megkezdték ott a lakóházak építését. (Halmi János) [13]. 1038. Kökény-domb. Kopáncson a Csárpateleki úttól DK-re a X. dűlőben a Gyúló-ér partján, közel a Hód-tóval való összetorkolásához a Hód-köldök mellett emelkedik. Nagy kiterjedésű hidroeolikus képződmény □ 84 m magas. É, K és D irányban még ma is elég meredeken, míg Ny felől lankásan emelkedik. A Gyúló-ér medrén keresztül a Károly-töltés köti össze a szemben levő Kenyérváró-halommal [7]. Fontos és gazdag neolitkori lelőhely, mert az őskorban is, mint vízmentes, szigetszerű és nagy kiterjesésű terület biztos települési hely volt [1. 2/109], 1039. * Kökényes. Középkori község volt. Zsigmond király 1408-ból való adománylevele Kotacházával együtt említi. így valószínűleg a Kökény-dombon lehetett a település a Gyúló-ér partján [14. 38/11. 373]. 1040. Kökény útca. Tarjánvégen a régi, kiszáradt Királyszék-tó medrében épült utca, mely e Király szék utcától a Paperébe vezet, és a körtöltésig tart. Tarjáni öreg emberek szerint az utca nevét régen a tó partján és a Paperében, főleg az Innenső- Paperében tenyészett sok kökénytől (Prunus spinosa L.) kapta, mellyel régen a szőlőket kerítették be. (Dezső József, Pál János, Rákos Mihály). Régen a I. tizedbe tartozott, ma a II. kerület utcája. Teljes hosszában a régi kiszárított tó medrében fekszik [13], 1041. Kölcsey útca. Újvároson a Síp utcából indul ki, és a Makói országútig tart a Csomorkányi és Makói utcák között. Régen az V. tizedbe tartozott, ma a VIII. kerület utcája. Nevét Kölcsey Ferenc (1790—1838) költőtől kapta [13]. 1042. * Köldök-ér ~ Hód-köldök. Lásd Hód-köldök alatt. 1043. Könyök útca. A város Ny-i szélét, Tarján és Tabán peremét képezi az Egressy utcától a Szerencse utcáig, és a László utcánál „könyök”-ben megtörik. Innen kapta a nevét. Régen az I. tizedbe tartozott, ma a II. és III. kerület utcája [13], 1044. Könyves útca. A belváros rendezetlen utcája, mely a Deák Ferenc utcából 111
