Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Jókai utcának lett egy része. A Kontraszki családnak az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején tehetős és gazdag tagjai voltak, s a város É-i szélén több szélmalmuk is volt. (Herczegh István, Jó Ferenc). 989. * Kopáncs. Hajdan önálló falu Gorzsátói Ny felé. Határai régen É-on a Gyúló- ér, K-en a Gyűlő- és Gorzsa-ér, valamint az Antalics-tó, D-en a Porgány- és Vaj-ér, Ny-on pedig a Tisza volt. A község területének nagyobb része a Kopáncsi-sík, hajdan vizes rét, mocsár, tó, a kisebb része a Köpáncsi-fennsík. Az előbbi fenékmagassága 76,5—78,0 m, míg az utóbbi 78,5—80,0 m-ig emelkedik, s ez hajdan még nagyobb víz idején is szárazon maradt. A hajdani község valószínűleg ezen fennsík legnyugatibb félszigetének csúcsán lehetett, melynek átlagos magassága 80,0—80,5 m. Ezt a feltevést támogatja az ezen a területen a mai VII—IX. dűlők ÉNy-i részén emelkedő 84 m A halom, melyet ma is Temető-dombnak, neveznek. A Kopáncsi-sík 77,0 m-es volt medréből meredeken emelkedik ki még ma is. Az 1880-as években itt Técsy József ügyvéd és N. Szabó Pál tanyája volt, s innen bronzból készült feszületet, könyvcsatokat és ékszereket, régi pénzeket küldtek be a gimnázium régiségtárába, de a hajdani elpusztult község templomának alapmaradványait eddig még nem találták meg. [38/11. 365], A Kopáncsi-fennsík területén ezenkívül a Körös- és Tiszai kultúra, a rézkor, valamint a XII—XIII. század emlékeit tárták fel. [2/108, 109, 111, 186]. A Temető-domb oldalából és környékén szántás közben sok emberi csontot vetett ki az eke. (Pócsy Jenő közlése). Érdemes volna a Temető-dombon és környékén szakszerű ásatásokat végezni [14], 990. Kopáncs. Vasúti megálló, később állomás a Szeged-békéscsabai vasútvonal mentén a Népkert állomástól 5 km-re, a Kopáncs-kistiszai-csatorna kezdeténél. 991. Kopáncs-fennsíki-csatorna. A Hód-köldök felett vezet a Hódtói-csatornába, s Kopáncs 78,0 m-en felüli területeiről gyűjti össze a belvizeket 11 mellékága útján. Hossza összesen 19 835 m [12], 992. Kopáncs-Gorzsa-düllő. A régi Kopáncsi-sík és fennsík helyét, egy nagy háromszög alakú területet a belvíz szabályozása után ÉNy—DK irányú, párhuzamos utakkal felosztották 20 dűlőre, és I—XX. sorszámmal látták el. Határa Ny felől a Csárpa- teleki út és a Kopáncs-kistiszai-csatorna, DK felől pedig a Hódtavi út és -csatorna, ÉK felől a Nagy-sziget és a Gyúló. ÉNy-i sarkán van a Bodzás-part (1. ott), K-i sarkán pedig a Vágott-halom. (1. ott). Lakossága: 1728, ebből ref: 1164, ev: 12, rk: 539, zs: 3 [12], 993. Kopáncs-kistiszai-csatorna. A szegedi vasútvonaltól a Kopáncsi vasútállomás mellett kezdődik, és csaknem É—D irányban a Nagy-réten keresztül Györpölésig húzódik nyílegyenesen, innen a Kérő, illetve a Kis-Tisza medrében vezet a csatorna, s az 1887. évig a kistiszai zsilip kidőléséig azon keresztül, illetve áradások idején a mellette levő szivattyútelep útján jutott vize a Tiszába. Utána az Összekötő-csatorna segítségével a Porgány-ér medrében ásott csatornába kötötték be. A Kopáncs-kistiszai- csatornát 1875-ben készíttette a Mindszent-apátfalvai Armentesítő Társulat 7850 m hosszúságban. Később a határ ÉNy-i részeinek víztelenítő csatornáit is belekötötték. (Benes Gyula ig. főmérnök) [12]. 994. Kopáncsi-alsótelek. A Kopáncs-Gorzsa-dűlö alsó részét a XI. dűlőtől nevezik így. Nagyjából megfelel Alsó-Kopáncsnak, és dűlőzés előtt így nevezték. 995. Kopáncsi-csatorna. Lásd Kopáncs-fennsíki-csatorna alatt. 996. Kopáncsi-fölsőtelek. A dűlőzés előtt azt a részt nevezték így, mely kb. megfelel a Felsö-Kopáncsnak (1. ott). 997. Kopáncsi-fennsík. A középkorban elpusztult Kopáncs község területének az a része, mely ma kb. 78,0 m-en felül emelkedik. A Tisza szabályozása előtt a jelentősége nagyobb volt, mert a nagyobb áradások idején is szárazon maradt. Kiváló 107
