Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

941. Kis-sík. Répás-hát és a Szárazéri-csatorna közt a Nagy-síktól ÉK-re levő, mély fekvésű, 77,0-—77,5 m-en belüli terület. ÉK-i részén a Dinnyeszög-, É-on a Nádas-, ÉNy-on pedig a Sajti-halom emelkedik. A Nagy-síktól ezek a halmok és a Répás-hát választja el.

942. Kis-Sós-halom. A J. cs. térkép XX. 28. lapján a Mátyás-halom felett van feltüntetve. Valószínűleg a mai Markó-halommal azonos. [7).

943. Kis-Sós-tó. A határ K-i részében a Sóstóparti- és Kanászhalmi-dűlőben a Sóstótól kb. 1000—1100 m távolságra, K felé levő tó. Hajdan sokkal nagyobb kiterjedésű volt, és É felé a Szőkehalmi-, D. felé pedig a Csárpateleki-laposok vizeivel volt összefüggésben. [6/24). Ma a tó és környéke víztelenítve van, de tavaszi áradáskor és belvizes időszakban régi medre és környéke vízzel telik meg. Repülőgépről nézve ilyenkor a fenti volt mocsaras laposok régi összefüggése is jól kivehető.

944. * Kis-Tisza. (I.). ~ Űj-Tisza. Lásd Ásott-Tisza alatt.

945. * Kis-Tisza (II.). A Kérő-érnek vagy /oknak a Tisza közelében levő részét nevezték így, mert igen széles, mély medrű és bővizű volt, a partja pedig legtöbb helyen meredek. A Tisza és a belvízszabályozás után medrében ásták a Kistiszai-csator- nát, és annak torkolatánál építették az 1887-ben kidőlt, beomlott kistiszai zsilipet és a szivattyútelepet. (1. ott).

946. Kis-Tisza (III.). Medre nem a vásárhelyi határba tartozik ugyan, de környékét régen vásárhelyiek is bérelték: a vizét halászták, a környékét művelték és kaszálták. A Tisza jobb partján a Tömörkényi-pusztáról hozta a vizeket, összefüggött a Nagy-Csáj-tóval, Dong-érrel, sőt a Dóci-tóval is. Medre széles, mély, szépen kiképezett, és régen igen bővizű lehetett. Közvetlenül a körtvélyesi kanyar felső részénél ömlött a Tiszába a mai 87. átvágás felett. [6/38],

947. Kis-Tisza-Porgányéri-csatorna. A kistiszai zsilip 1887-ben történt beomlása után az összegyűlt belvizeket ezen a gyorsan megépített, kiásott csatornán át a Por- gány-medrébe vezették, s onnan árvizek idején a Porgányi-szivattyú segítségével emelték a Tiszába. [12].

948. Kis-tiszai-csatorna. A régi Szilágyi-fok és Kender-tó medrében ásott csatorna, mely a gróf Károlyi Antal által 1779-ben kiépített, de teljesen eliszaposodott Asott- Tisza medervonulatát követi, Solt-Palé és Kenderló fölös vizeit gyűjti össze, s a Solt- Kopáncs-Kendertói-csatornába torkollik. [12].

949. Kis-tiszai-szivattyútelf p. A Kis-Tisza II. medrében ásott Kis-tiszai-csatorna torkolati részén a védtöltés mellett 1882-ben építették fel a zsilip szomszédságában. Gőzgép hajtotta a szivattyút, amelyet a MÁV Gépgyár szállított. Nyomócsöve 800 mm átmérőjű, kapacitása 750 1/sec volt. Emelési magassága normális viszonyok közt 4,5 m, maximálisan 6,0 m. Költsége 112 126 K. (Benes Gyula ig. főmérnök).

950. Kis-tiszai-tőtés. 1795 körül emelték a Kis-Tisza (II.) partján a magasabb fekvésű és művelések alatt álló területek árvédelmére.

951. Kis-tiszai-zsilip ~ Kéró-foki-zsilip. A Kér ó-ér medrében ásott Kistiszai-csa- torna tiszai torkolatánál építették a régi elavult zsilip helyett 1886-ban két magas ellenfal között, meglehetősen rövidre tervezett, kétkapus, 4 m nyílású és 2500 1/sec átbocsátó képességű állózsilipet vállalkozó útján 79 000 Ft értékben. 1886 szeptemberében készült el, és 1887. június 1-én közepes vízállás idején kidőlt, és az ár a véd- töltést 60—70 m hosszú ságban elmosta, s a kifolyás irányában a már mentesített oldalon olyan mély kimosást vájt, hogy nyoma még félszázad után is jól kivehető. A határ mély részeit elborította az ár, és a többi területek elöntését a Szeged-békéscsabai vasúti töltés mentette meg, de a magas vasúti töltést is a hullámveréstől, elmosástól gerendákkal, szádfalakkal védték.

Először a zsiliptest és a töltés közt repedések, szivárgások keletkeztek, s május

102