Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

913. Kisfaludy útca. Csúcs városrész szép, széles, de mély fekvésű, rendezett utcája, mely a Csík utcából vezet ki ÉÉK irányban a határba, derékszögben keresztezve a Jókai és Észak utcát. Teljes hosszában a régi lecsapolt Csúcs-tó medrében épült. Azelőtt a III. tized, ma az V. kerület utcája. Az utca két oldalán mély árkok szedik össze a káros belvizeket. Neve Kisfaludy Sándorra (1772—1844), kora legnagyobb költőjére emlékeztet [13],

914. Kis-fcnék. A Kutya-fenéknek (1. ott) volt két mélyedése: a Kis-és Nagy-fenék. Ha a Kutya-fenék vizét levitte az apadás a Körtvélyesi-kanyarba, akkor ezekben a lefolyástalan mélyedésekben sokáig megállt a víz. Régen jó halászóhelyek voltak. A Kis-fenék Ny felé esett [6/26].

915. * Kis-fertő. A Kopáncsi-síkon a mai 5. dűlő területén, annak közepe táján terült el ÉNy—DK-i irányban, hajdan mocsaras terület, mint a Gyúló-ér DNy-i öblö- zete. Régen kiváló halászóhely, majd nádló terület volt, ma pedig szántó. (Kapocsy Mihály, Pócsy Jenő). Jelenlegi fenékmagassága 78,5—79,0 m-en belül van. Káros belvizeit a Kisfertó’i-csatorna vezeti le.

916. Kisfertői-csatorna. A Kis-fértői mocsárnak kiszárított, átlag 78,5 m-es területéről vezeti le a káros vizeket a Gyúlói-csatornába [12],

917. Kis-hakm (I). Pósa-halomtöl ÉK-re a Kakas szék-értől kb. 1,5 km-re a síkságból kiemelkedő, kisebb kiterjedésű halom A, O 91 m. Hidroeolikus képződmény. A J. cs. kori térkép XX. 27. lapján, az Orosháza felé vezető út mentén egy kiszáradt ér partján tünteti fel Kerek-halom névvel és jelzéssel (1. ott is) [7],

918. Kis-halom (II). A J. cs. térkép XIX. 29. lapján ilyen néven van feltüntetve egy, a Batidai-síkba ÉNy felé benyúló földhát, É-i csúcsán jól kirajzolt halom. Ez azonos a Répás-halommal [7].

919. Kishalmi-düllő. A határ K-i részén terül el, és a Pusztaszéli út és Kakasszék- halom-dűlő, valamint a Feketehalmi- és Kútvölgyszékér-dülök határolják. Lakossága: 117, ebből ref.: 47, ev.: 6, r. k. 64. [9],

920. Kishomok. Kishomok-halmok és környékét, sőt a Szöllő-halmot is egybe- foglalóan nevezik Kishomoknak. Régen, az 1700-as években itt csaknem összefüggő szőlőtelepítés volt (1. Homokhalmi régi szöllők) [7].

921. Kishcmok-halom. A Szegedi út mentén a Kishomok vasúti megállóhelytől D-re elterülő, nagy kiterjedésű homokhátság, mely a régi Hód-tó medréből részben hullámverés, de főleg szélkifúvás útján keletkezett [7]. Gazdag őskori, korai rézkori és germán lelőhelyek, La Téne telepek nyomait tárták fel [3/110, 120, 130, 134]. Az 1890—1920-as években területén csupa szőlős- és gyümölcsöskertek voltak. Azóta az élesszemű homokot nagyrészt elhordották építkezési célokra (1. Bercsényi telep és -hajlat) [7].

922. Kishomok vasúti mögállóhely. Vásárhelytől Szeged felé az első megállóhely, Népkert állomástól 2 km-re.

923. Kis-Kápolna-halom. Ma a komlósi határban van, s rajta a középkorban elpusztult Tótkútas falu templomának romjai vannak. Környékét régen a vásárhelyiek használták [7], Lásd még Bödörcsök alatt is.

924. Kis kerésztút. Vásárhely—Kútas vasúti állomástól K felé az Orosházi út 21. és 22. km közt a Sóstófarki-dűlőben indul ki, és D felé haladva a Nagy kérésztút- tal párhuzamosan átvágja a Kanászhalom-, Sóstópartihalom-, Fecskés- és Sóstó-dűlőket, s a Csárpatelek- és Nagybogárzó-dűlők közti útban végződik [11].

925. Kis-kérésztúti-csatorna. A Nagykérésztúti-csatornától Ny felé az Orosházi műút 21. km-énél kezdődik, és a Nagybogárzói-dűlőig párhuzamosan húzódik a Nagy- kérésztúti-csatornával, s itt derékszögben megtörve abba torkollik. A Bogárzó-csa100