Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

köldök-érve 1. Nevét onnan kapta, hogy medre sekély, partja lapos volt, és áradások alkalmával azonnal „kicsapott” belőle a víz (Benes Gyula, Pócsy Jenó') [6/37],

876. Kígyó útca. Tarján rendezetlen utcája, mely a Damjanich utcát köti össze a Csillag utcádal, a Szöllöutca végénél kialakult szabálytalan térszerű területen. Jelenleg a II. kerület utcája, azelőtt az I. tizedbe tartozott. Idős tarjáni gazdák, öregek szerint nevét onnan kapta, hogy a múlt századokban, mikor még a Királyszék-tóban víz volt, sok kígyó élt benne, s nedves időben a mai Árok utca (1. ott) helyén ásott vízlevezető „árok” medrébe felhűzódtak a Malom utca környékére is (Dezső József, Tűhegyi Sándor közlése) [13],

877. * Kígyós—Kuta. Hunyadi János vásárhelyi birtokához csatolta fenti pusztát is [38/11.230], Helyére vonatkozólag semmi közelebbi adatot nem találtam.

878. Kincses-halom. A Mártélyi út mentén a Kincses temetőben ma már jelentéktelen emelkedés. A monda szerint a halomból kincseket, aranyat ástak ki, s innen kapta a nevét. A halom valószínűleg a Kenyere-érbÖÍ hidroeolikus úton keletkezett. Jazig és avar településeket tártak fel területén [2/136 177. 7].

879. Kincses temető. 1806-ban a Hódi vagy Nagy temető bezárása után az uradalom a ref. egyház részére a város É-i részén, a mostani Damjanich utca végén, a Szegvári út szélén a Bonta-halom körül elterülő részt jelölte ki temető céljára, de csak 1824-ben engedte át a területet, mikor már a Lucskos vagy Hattyasi temető (1. ott) lassanként betelt. 1874-ben a legelő elkülönítése alkalmával még 30 holddal bővítették. Hagyomány szerint azért nevezik Kincses temetőnek, mert Kincses nevű halottat temettek bele legelőször [39/11. 215]. ÉNy-i részén kb. 75X37 m-es téglalap alakú, 700 D-öl területet foglal el a Kolera-domb, melynek 1,0—1,5 m magas, lapos terepemelkedése az 1831. évi kolerajárvány áldozatainak tömegsírja (1. ott).

880. Kincsestemető-düllő. Nyomási-fcld, melyet É és ENy felől a Kenyere-ér medre, Ny felől Máma és a Kincses temető, D felől a város széle, K felől pedig a Für- kehalom-dűlő határol [9].

881. * Kín-ere. A Kenyere-ér tréfás elnevezése, amely onnan származik, hogy nedves időben „kínos” volt medrén az átkelés, főleg lóval, kocsival (Kamocsay Gábor, Tűhegyi Sándor).

882. * Kingéc. A Kingéc-föld magasabb, vízmentes részein települt Kingéc község, mely még a középkorban elpusztult [14].

883. Kingéc-főd. A Porgány-ér partján elterülő Kingéc-hátat, a rajta levő Kin- géc-halomma\ és Kingéchát-laposávaí együtt hajdan Kingéc-fődnek nevezték. A partos része régen is kiváló szántó, „kertészföld”, továbbá kaszáló. A laposok áradások alkalmával jó halászóhelyek, száraz időben pedig jó kaszálók, legelők voltak. A Kingéc-föld árvízmentes részein települhetett hajdan a község, mert ott a környékbeli idős emberek szerint régen sok téglát, követ találtak, amelyet építkezésre használtak fel, azonkívül edény- és cserépdarabok is felszínre kerültek (Kapocsi Mihály, Elek Sándor).

884. Kingéc-hajlat. A Kingéc-hüt szelíd lejtésű, széles, lankás laposát nevezték így még a Tisza szabályozása előtt.

885. Kingéc-halem. A Porgány-ér partján a Kingéc-föld DK-i végén levő nagyobb kiterjedésű hátság 83 m-es kettős dombja A, © 83 m, □ 81,5 m. A J. cs. térképen is gondosan ki van rajzolva, mint kettős halom az Őrs-halcmtó\ D-re [XIX. 29]. A Kingéc-hát és -halom hidroeolikus úton keletkezett, részben a Porgány-ér, részben a mellette levő Őrs-tó medréből.

886. Kingéc-határcsatorna. Vásárhely és Lele határán húzódó csatorna, mely a Kingéc-laposok vizét vezeti le az Összekötő-csatorna alatt a Porgányi-csatornába. Hossza 1375 m [12].

97