Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Vass Előd: A szegedi náhije 1553–1554. évi török adóösszeírása

TÖRŐK. SZÓJEGYZÉK

AKCSE: török ezüstpénz, ami 1550 körül két magyar ezüstdénárt ért,

ALHAL: az állapot-ot, vagy a helyzetet jelölő névelős szó,

BEKJAR: nőtlen férfi, szerzetes fogalmát jelentő szó,

BIBÉIN: különbség nélkül,

B1 RADER: a testvér jelentésű szó,

BÍRÓ: a magyar bíró szó jövevényszókénti török felhasználása,

DIJÁK: a magyar deák szó jövevényszókénti török alkalmazása,

DEFTER: a jegyzék, a füzet jelentésű szó, amit adójegyzék értelemben használunk leginkább fel, DZSAJ: a hely jelentésű szó, ami az adójegyzékben egy adófizető házhelyét, vagy háztelkét jelentette,

DZS1ZJE: a fejadó török megnevezése, amit minden nem-muszlim családfő vagyona szerint fizetett,

DEREDZSE: a fokozat, vagy az állapot jelentésű szó, ami az adójegyzékben szereplő adózási helyzetét jelenti,

D1ZDÁR: a török várnagy, vagy várkapitány megnevezése,

FAKIR: a szegény jelentésű szó, amit az adóképtelenségre értenek,

GIR1FTE: a megszökött jelentésű szó,

HANE: eredetileg házat jelentő szó, ami azonban az adójegyzékekben egy adófizetőt jelentett, ezért egyszerűen adófizetőnek fordítjuk le,

HARÁCS: Ld. dzsizje,

HASZ: minden 100 ezer török akcsénál nagyobb adójövedelmet nyújtó javadalombirtok elnevezése,

HAVASZ: a hasz szó többesszámú alakja, ld. hasz,

KAYD: az feljegyzést jelentő szó,

KJ AH: a jelenlegi állapotot jelentő szó,

KULA: a torony, az adójegyzékben mint török helyőrség szállása fordul elő,

LIVA: eredetileg zászló jelentésű szó, ami azonban később területegység fogalmában használtak, ld. Szandzsák,

M AH ALLE: a városnegyedet jelentő szó, amelyeket a török szemléletben az utcák választanak el,

MEVT: a meghalt fogalmát jelentő kifejezés az adójegyzékekben,

MIRI: a kincstári jelentésű szó, ami a török kincstárhoz tartozást jelentette az adóztatás értelmében,

MIR-I LIVA: a szandzsákbég megnevezése arab szavakkal,

MIR-I MIRAN: a szandzsákbégek felett álló beglerbégek megnevezése arab szavakkal, MÜSZLÜMAN: a muszlimeket, a mohamedánokat jelentő török szó,

MÜSZTAHFIZ: a török janicsárokat jelentő szó,

NAH1JE: a liva, vagy a szandzsák területegységnél kisebb területegységek megnevezése, ami a magyar járás fogalmát közelíti meg,

NÉV: az újat jelentő perzsa eredetű szó, amit az adójegyzékekben az adófizetőkre használtak, rendszerint többesszámú alakban, mint nevan,

RUHANI: a lelkészt jelentő szó, adójegyzékünkben talán ferences szerzetest jelenthetett, SZANDZSÁK: Ld. Liva,

SZER M AH ALLE: a városnegyed feje, tehát elöljárója értelemben használjuk,

TÍMÁR: a minden 20 ezer török akcsénál kisebb évi adójövedelmet jelentő javadalombirtok megnevezése,

VELED: a valakinek a fiát jelentő perzsa eredetű szó.

93