Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Petrovics István: A szegedi vár korai történetéhez
PETROVICS ISTVÁN A SZEGEDI VÁR KORAI TÖRTÉNETÉHEZ A több mint fél évezreden keresztül fennállt szegedi vár históriájában a város történetének kutatói a politikai eseménymenetnek megfelelően három, egymástól élesen elváló korszakot különböztettek meg. Ez a felfogás legvilágosabban Cs. Sebestyén Károly Szeged középkori vára c. munkájában jelentkezett. Ő fogalmazott úgy, hogy a felépítéstől a vár török kézre kerüléséig, azaz 1543-ig tartott az első periódus, amelyet a vár magyar korszakának is lehet nevezni. Ezt követte a csaknem másfél évszázados török hódoltság ideje, aminek a vár 1686. évi visszafoglalása vetett véget. Az 1686-tól a castrum elbontásáig, vagyis az 1881—1882-ig tartó periódus pedig a vár osztrák korszakának nevezhető.1 Az alábbiakban a szegedi kővár története első szakaszának a Zsigmond király haláláig tartó periódusát kíséreljük meg rekonstruálni kizárólag az írott kútfők segítségével. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy ez korántsem jelenti annak a lehetőségnek a kizárását, amely szerint a kővárat megelőzte volna egy korábbi földvár vagy erődítés. Ennek a hipotézisnek egyébként az a székében elterjedt nézett adott alapot, amely szerint a szegedi vár alapterülete szokatlanul nagynak tekinthető, s ez megengedi annak feltételezését, hogy a későbbi kővár egy korábbi ispáni vár típusú erődítmény helyén épült fel és annak alaprajzát vette fel. Mivel e korai erődítményről egyetlen írott forrás sem őrzött meg információt, s létéről a régészettudomány sem tud megbízható adatokkal szolgálni, fennállását meggyőzően bizonyítani ma még nem tudjuk, s feladatunknak nem is tekinthetjük. A rendelkezésre álló írott emlékek alapján úgy tűnik, a kutatónak a legtöbb nehézséggel a vár korai történetének felvázolása során kell szembenéznie. Ez részben abból adódik, hogy viszonylag kis számú és mozaik jellegű okleveles anyaggal dolgozhat csak a kutató, részben pedig abból, hogy a szisztematikus régészeti feltárások hiányában kénytelen nélkülözni a felbecsülhetetlen segítséget nyújtani tudó archeológiái forrásokat. Ez a helyzet vezette Cs. Sebestyén Károlyt — aki eddig a legnagyobb részletességgel vizsgálta a szegedi vár korai történetét — többek között annak kimondására, hogy a castrum építésének idejét „ún. történelmi adatok hiánya miatt” csak a lebontott várról fennmaradt tervrajzokból határozhatjuk meg.2 Véleményünk szerint azonban a Szegeddel kapcsolatos oklevelek és elbeszélő kútfők tüzetesebb áttanulmányozása, néhány újabban előkerült forrás, valamint az 1242—1320 közötti várépítések statisztikai adatainak ismerete lehetővé teszi, hogy ma már jóval pontosabb képet adjunk az írott emlékek tükrében a szegedi vár keletkezési idejéről és korai történetéről, mint azt korábban gondolták. Nézzük először a castrum keletkezésének idejét! 1 Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori vára. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. II. Szakosztály közleményei. 2. szám. Szeged 1928. 3. 2 Uo. 6. 53
