Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
ban.131 * 133 134 Imre Sándor megnyerése újabb fontos lépést jelentett az iskola oktatási színvonalának emelésében, hiszen jelentős tudományos előképzettséggel rendelkezett, a reformkor eszményeinek képviselője, s modern pedagógiai elvek hirdetője. Szikszay eddigi tevékenységéről az egyházkerület is csak elismerően és megbecsüléssel szólt, de Imre Sándor megnyerésével méltó utódot sikerült találni, akinek lassan országos tekintélye, tudományos és pedagógiai tapasztalata majd a szabadságharc leverése utáni legnehezebb időben teszi alkalmassá az iskola vezetésére.135 Szikszay javaslatára az 1830-as évek elején már megkísérlik a biológia gyakorlati szempontú oktatását is, melyhez ösztönzést kaptak a helyi gazdászértelmiségtől, Tessedik Sámuel szarvasi gazdasági iskolájától, s a debreceni fűvészkedéstől.136 1833-ban kérelmezik a földesúrtól a használaton kívüli Ó Arany Temető fűvészkert- nek való átengedését: „...minekutánna a helybeli Oskolában a Fűvész Tudományok rendesen taníttatnak, arra nézve pedig a ... megszüntetett Ó Arany Temetőnek az Oskola részére fűvész Kert felkészítése végett kieszközlése legcélirányosabb lenne... Mivel a Fűvész Tudomány tanítása az egész vidék környékéről, sőtt külhelyekről egy kertben gyűjthető, s ott tenyészthető több ezer növényeknek, a szabadban magából a Természetből leg czélarányosabban meríthető megesmértetése által sikeríttetik legfontosabban, sőt mivel a Növények szűk körben nem szorítható esméretje, mint magok a növények, a munkás Természet szakadatlan rendjén, virágzásból gyü- molcsözésre át menve, azoknak hasznait is kitüntetné. Az oskolának, az elő vizsgálatok meg tételére is használható fűvészkertje, a növényeknek hasznosnak, rész szerént ki esmérendő, rész szerént ollyannak már el is esmért tenyésztése, s nemesítése, — s ezzel a még itten jobbadán el mellőzetlen oltás meg kedveltetése, divatozása által az egész közönségnek szembetűnő haszon hajtatna.”137 Kérelmük ekkor még nem talált meghallgatásra, mert 1838-ban azt megismétlik: „... mi az ifjúságnak gazdasági tekintetbe leendő oktatása végett egy kertet igyekeztünk vala felállíttatni, ... most Méltóságod atyai jelenléte bátorít bennünket, hogy ezen minden tekintetben az ifjúság kimíveltetésére czélzó intézetünknek sikerülését munkálkodnánk, annyival is inkább, minthogy a szarvasi evangelica felekezet gymnasiumának igazgatóságai már ebben követésre méltó példát mutatónak ...”ViH A kért temetőt ugyan nem kapják meg, helyette egy hold földhöz jutnak, melyen megindul a fűvészkedés. A fűvésztudomá- nyok oktatása megkívánta szakképzett tanár alkalmazását is, ezért kéri Karika Pál, a gimnázium II. Professora — későbbi füvészkedő és gazdasági író —, a „Consistó- riumunk által a Keszthelyi Georgikonbeli stipendiumra lejendő ajánlását.”, ezt majd meg is kapja az egyházkerülettől Karika, de 1835 után már nem tér vissza a vásárhelyi iskolába.139 1842-ben Szikszay előterjesztésére a presbitérium fölszólítja a tanárokat, tanítókat „...az Epejfa tenyésztés és selyem bogár nevelés módjának oskolánkbani tanít131 Pb. jkv. 1843. július 2., 1844. júl 7. 135 Imre Sándor 1848 decemberében — egy év megszakítás után — újra elfogadja a pro- fesszorságot: erről szóló levele a ref. egyh. lt.-ában, V. Fasc. 134. 136 A gimnázium könyvtárában megjelenésüket követően megtaláljuk a debreceni fűvészkedés műveit, a helybeli gazdászértelmiség több tagja jó képzettséggel rendelkezik, szoros kapcsolatban állottak Szikszay Benjáminnál. Brüneck József uradalmi jószágkormányzó a keszthelyi Georgikonban szerezte képzettségét, gazdasági cikkei jelentek meg a Magyar Gazdá-ban (1845, 47—48), Erdélyi János önálló könyvet írt Nemzeti Iparunk címmel, Jeszenszki László — evangélikus pap — gazdászati cikkeket közölt korabeli folyóiratokban, Danes István, városi jegyző önálló művet írt a mezőgazdaságról és a jobbágykérdésről. 137 Pb. jkv. 1833. 27. 133 Ref, egyh. It. V. Fasc. 14. 139 jrÉ Lt. 1835. Egyhk. jkv. Martius. 157
