Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
körmöléssel jegyezték a tanulandókat könyv híján, ezért is volt szükség nagy példány- számú nyomtatott könyvekre. Maróthi tankönyvkiadói buzgalma ezeken a gondokon kívánt enyhíteni, emellett a felvilágosodás eszméinek szélesebb körű terjesztését is végzi ezzel. Terveinek valóra váltását segítette a debreceni tanács és az egyházkerület. Maróthi hatását tükrözi az 1770-ben nyomtatásban megjelent új tanügyi intézkedés: Methodus..., Módszer, amelyet a helvét hitvallású református kollégiumban minden alsóbb iskolai tagozat és tanító követnek, az alsóbb elemi osztályoktól a szónoki és logikai osztályokig.21 22 A Methodus célja egységesíteni a partikuláris iskolák és rektorok munkáját, hiszen az egész iskolahálózatnak szánták a benne foglaltakat.23 Egyik alkotója valószínűleg Hatvani István volt, a debreceni felvilágosodás egyik legjelentősebb alakja.24 Továbbra is meghatározó szerepet kap a klasszikusokon nyugvó latinos műveltség, de már azokat az auctorokat tanítják, amelyeket Maróthi javasolt. Comenius helyett Cellarius grammatikáját, Cebes tabula-ját, Langius Colloquiumait, Heineccuis stilisztikáját, Vossius poétikáját, Freyerus retorikáját. Olvassák C. Ne- post, Phaedrust, Cicerót, Ovidiust, Catot, Vergiliust, Terentiust. Helyet kapnak a természettudományok is, számtan (Arithmetica Maróthiana) Maróthi könyve alapján minden osztályban tanítandó, a declinisták osztályától végig szerepel a földrajz is. Az éneklésre is nagy gondot kell fordítani, amiben ugyancsak Maróthi hatását kell látnunk, hiszen a többszólamú, „hármóniás éneklés” meghonosítását ugyancsak Maróthi művei végezték.25 Az elemi fokozatot nem bontja osztályokra, de célkitűzése megegyezik Maróthi schola vernacula-jával: írás és olvasás tanítása anyanyelven, bibliai történetek ismertetése Osterwald pietista teológiai racionalizmusa alapján. Ebből a bőségesen áradó sok kezdeményezésből vajon mi szivárgott le a vásárhelyi partikula hétköznapi munkájába? Meglepően sok! Fentebb már bemutattuk azt az igyekezetei, amivel a század közepén a konzisztórium, majd utána az esperesi látogatások az elemi fokú oktatást segítették. A debreceni reformok helyi átültetésében és megvalósításában kiemelkedő szerepet játszott Szőnyi Benjamin. Literátori-tudományos tevékenysége önmagában is figyelmet érdemlő, hiszen országos jelentőségű életművet hagy az utókorra, külön említést érdemel az iskolaügy körül végzett buzgalma. 1739—40-ben Debrecenben — teológusként — vészeli át a város szörnyű napjait, a dögvész pusztítását. A nehéz napok azonban szerencsével is megajándékozzák. Ekkor kerül Maróthi György professzor legszűkebb, tógátusokból álló bizalmasainak körébe, amelyről így emlékezik meg: „Voltam a Collegiumban Philosophiae és Theológiae Praeses. Voltam Vocalis Music is, mellyet szinte az én ott benn lak- tomban állított vala fel b. e. T. Maróthi Gyö.gy Professor Uram, kitől én legtöbbet tanultam. Veszprémi István, Szalatsy Mihály, én Szőnyi Benjamin és Dávid Ferentz voltunk a legeslegelsők, kiket anno 1739. mikor a pestis volna, ezen ékes vocalis musicara megtanított boldogult Maróthi György a maga házánál...”26 Professzora közvetítésével megismeri a pietizmust; Arndt, Spener, Francke műveit olvassa, de a pietizmus racionális teológiával dúsított francia szárnyát is tanulmányozza, Osterwald egyik művét magyar nyelvre fordítja.27 A pietizmus nagy súlyt helyez az anyanyelvű népnevelésre, népoktatásra, mindez a gyakorlati kegyesség kialakításának 21 Lengyel—Tóth: 61—64. 22 ÉrtesItő... 95—96. 23 Uo: 97. 24 Uo. 25 Csomasz Tóth: passim, Értesítő... 97—100. 26 Szőnyi kéziratos „Önéletírásá”-ban, CsmL HF, VII. Y 1. 9. 20. 27 E szellemi hatásokat Szőnyi Benjámin című kéziratos dolgozatunk mutatja be, amely megjelenés előtt áll. 135
