Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)

nem rendelkeztek külön, hiszen ugyanolyan tartozéknak tekintették, mint az udvart, az ott álló színt, ólat stb. A kertek megnevezése tehát a háztól távolabb fekvő' területekre vonatkozóan történt meg. Szilléren többen birtokoltak „káposztás kert”-et, de találunk káposztás földet Tarjánban is. Gyakran szerepel a hernyósi és aszalói kukoricás kert. A kukorica termesztése Szegeden is a kertekben kezdődött, innen került ki fokozatosan a feketeföldi szántók „tavaszi nyomásába”, majd a tanyaföldre. Termesztését lehetővé tette a városi tanács, amikor engedélyezte, hogy a kipusztult feketeföldi szőlők helyére kukoricát vessenek.73 Szeged legnagyobb kertes határrészei a végrendeletek alapján: Bánomkert, Topolyákért, Szentmihálytelek.

b) Feketeföldi szántók

A belső legelőt követő szántóövezet egy 1785-ös kimutatás szerint 12 921 hold nagyságú volt.74 A XVIII. század elején azonban még nem hasznosították szántóként az egész területet. Az 1720-as országos összeírás idején Szeged szántóterülete mindössze 2314 holdat tett ki.75 A következő évtizedekben — a kaszáló földekhez hasonlóan — elfogytak a „szabad földek”, s a feketeföldi szántók övezete a század derekáig elnyerte végleges kiterjedését. Ezután szántóföldhöz csak örökléssel és vásárlással lehetett jutni. A szántók adás-vételéről tájékoztatnak a végrendeletek adatai:76 „magam keresményébül 7 zsákrul való Szántó földeim” (1759); „Vagyon egy darab szántó földem, melyet ... magam kerestem és 18 ftokon vettem” (1767) stb. A föld vételáráról fennmaradt adatok szerint 1771-ben 2 hold szántó 18 Ft-on kelt el, 1774- ben 2 hold föld, amely a „Maty hídon túl” terült el, 20 Ft-ért, ugyanekkora terület a „Bodom partján” 16 Ft-ért cserélt gazdát. A föld értéke fokozatosan emelkedett, 1804-ben 3 hold szántót 60 Ft-ért, 1811-ben 2 holdat 425 Ft-ért, 1831-ben 1 holdat 80 Ft-ért adtak el.77 A vásárlások révén volt olyan cívis, aki 3 hold szántójához 35 holdat „szerzett”. A testamentumok azonban gyakrabban tudósítanak néhány holdas adás-vételekről.78

Egy-egy tulajdonos szántóit a határ különböző részein szétszórtan, több — ki- sebb-nagyobb — darabban birtokolta. Egy-egy olykor nem haladta meg az 1—2 holdat.79 Különösen az ősi szántók arányos felosztásakor keletkeztek apróbb birtokok. Ezt a tendenciát jól szemléltetik a szántók nagyságára vonatkozó mértékegységek. Fegkisebb volt a „vékás szántó”, akkora területet jelentett, amelybe 1 véka magot (31 liter) vetettek. Szegeden 400 négyszögölnek felelt meg az egy vékás föld. Ennél nagyobb mértékegységként használták a „zsákos”, „köblös” megjelölést, ebben az esetben is a földbe vetett mag mennyisége alapján határozták meg a szántó nagyságát. Általában 3 vékás földet, tehát 1200 négyszögölnyi területet értettek a „zsákos” vagy „köblös” szántón. A területmértékek sorát gyarapította a jugerum, lánc, illetve a hold használata, ezek egyenként ugyancsak 1200 négyszögöles, ún. magyar holdnak feleltek meg. De találkozunk ilyen meghatározással is: „egy napi szántó”,

73 Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75—2. [Továbbiakban: A szögedi nemzet (2). Szeged 1976.] 573.; A kukoricás kertekre ld. CsmL: Szeged, végrendeletek. 1. doboz 332/1749., 172/1760., 21/1775., 2. doboz 374/1806., 384/1806. stb.

74 A földmérői jelentést ld. CsmL Szeged, 1828-as összeírás.

75 Országos Levéltár: Conscriptio Liberae Regiaeque Civitatis Szegediensis peracta. Anno 1720. Filmtár 3141. sz. doboz; Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720—21. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1896. 55., 196., 300.

76 CsmL Szeged, tan. jkv. 1734. augusztus 21.; Szeged, végrendeletek. 1. doboz 148/1759., 150/1767.

77 Uo. 1. doboz 143/1771., 233/1774., 2. doboz 260/1804., 1168/1824., 3. doboz 472/1831.

78 Uo. 1. doboz 257/1776.

79 Uo. 1. doboz 261/1756., 219/1764., 117/1773., 23/1773., 321/1778., 245/1784.

107