Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)
testvéreit pénzzel kielégíteni.51 így állhatott elő nem egy esetben az a furcsa helyzet, hogy a háznak csak bizonyos része számított ősinek, míg a megváltott részt szerze- ményinek tekintették.52 A ház értéke változó volt, függött nagyságától, építőanyagától, a hozzá tartozó házhely — fundusnak vagy portának nevezték — méretétől. Szélsőséges értékeket jeleznek a következő végrendeletek: Farkas Rózsa 1780-ban vásárolt házáról megemlítette, hogy „el adott szoknyám, kötőm és mentém árán megvettem és saját keresményemé vált”. A vásárolt ház értéke igen alacsony lehetett, mert az 1780-as években egy prém nélküli mentét, dolmányt és nadrágot együttesen 23 Ft 36 krajcárra becsültek.53 Kolb Ferenc városi házát 1788-ban 700 Ft-ra becsülték, méretéről annyit tudunk, hogy „két szobábul egy konyhábul egy kamrábul és egy pinczébül és szín- bül áll”-t.51 Az ennél kisebb értékű házak három vagy még ennél is kevesebb helyiségből állhatták. Általánosnak tekinthetjük a XVIII. század végére a szoba—konyha— kamra beosztású háztípust. A polgári jómód jele azonban a több szobás — „előszobákéból és „hátsó szobák”-ból álló — lakóház volt. Panin György kereskedő így írta le lakóházát: „Vagyon egy residentionalis Ház Palánkban a Tisza szélén Rosa Uram szomszédságában, mely három szobábul és egy Konyhábul áll, nem különben az Udvarban vagyon építve Két cseléd szoba, egy Kamara, Istálló és két nagy szín.”55 Házából nem hiányoztak a „vesszőből font karszékek”, „keményfából készült” bútorok, porcelán és ezüst edények, tükrök, képek — köztük a tulajdonos portréja —, gyémánttal kirakott aranykeresztek, ezüst gyertyatartók, ezüst evőeszközök. A harmadik szobában állt egy kék festésű „fenyőfa Almárjom”, benne „egy rácz nagy Biblia” és 65 db különféle „görög, rácz, németh és deák könyvek”. Balog János csizmadiamester háza „3 szobából két konyhából, s 1 kamrából áll’-t.56 A polgárok egy-egy házhelyén gyakran két ház is állt, az új ház (nagy ház) értéke, mérete jóval meghaladta az „öreg” házét. Ez utóbbiak a cselédek, illetve zsellérek lakhelyéül szolgáltak.67 A házak többségének értéke a XVIII. század második felében néhány száz Ft között váltakozott:58 Év A ház értéke Ft-ban 1751 40 R. Ft 1755 218 R. Ft 1765 60 R. Ft 1766 100 R. Ft 1771 400 Ft 1771 104 Ft 1774 100 Ft 1776 127 Ft 1782 350 Ft 1783 140 Ft 1788 700 Ft 1789 320 R. Ft 1796 500 Ft 51 Uo. 3. doboz 4391/1827., 390/1836. 52 Uo. 2. doboz 384/1806., 731/1818. 63 Uo. 2. doboz 725/1820.; Szeged, számozott iratok. 18. doboz 861/1787. 64 Uo. 19. doboz 21/1788. 56 Uo. 32. doboz 1015/1790. 56 CsmL Szeged, végrendeletek. 3. doboz 1808/1834. 67 Uo. 2. doboz 2324/1824., 316/1824., 3. doboz 380/1836. 58 Uo. 1. doboz 153/1751., 287/1755., 206/1765.; Szeged, tan. jkv. 1766. október 8.; 1. doboz 104
