Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán

erős, egészséges, a nagyobb fáradalmak elviselésére edzett és kész egyénekből külön „mozgó” csapatokat alakítsanak. Ezeket a csapatokat rendszeresen kiképzik, teljes katonai fegyelem alatt állnak, és szolgálatuk által az egész nemzetőrség mozgósításá­nak szükségességét mellőzhetik.191 192 Ennek következtében Szegeden másnap ismét közgyűlést tartottak, ahol elha­tározták, hogy az indulásra kész hét század nemzetőrt visszatartják, és hogy mielőbb kiállítják az önkéntes mozgó csapatot. Az önkéntes csapatba belépőknek a honvé­dek számára biztosított fizetésen, tartáson és felszerelésen kívül 100—100 váltó forint díjat tűztek ki, melynek egynegyedét a belépéskor, a hátralékot pedig a feloszláskor fizetik ki a városi pénztárból. Ha pedig a belépő iparos, a feloszlás után — amennyi­ben a vándoréveket már kitöltötte — a mesterek közé való felvételét a remekelés és a szokásos díjak elengedésével igényelheti. Korda János elnöklete alatt azonnal megalakították a toborzó bizottságot. A csapat létszámát 600 főben állapították meg. Az önkéntes nemzetőr alakulatok felruházása és felszerelése a hatóság feladata volt. Egy vitéznek a felszerelését 20 forintjával számították ki, s így a felszerelésre, tartásra és egyéb kiadásokra 40 ezer forintra lett volna szükség. Ezt az összeget az azévi hadiadó arányában pótkivetés útján szándékoztak előteremteni.191 Augusztus közepétől szeptember elejéig a toborzott önkéntes nemzetőr csapat létszáma 242 főre emelkedett. Batthyány Lajos miniszterelnöknek augusztus 27-én kelt intézkedése folytán az önkéntesek nem vonultak közvetlenül a hadműveleti területre, hanem előbb országrészenként kijelölt táborokba kellett gyülekezniük.193 Miután a szegedi csapatot kellően felszerelték, Szolnokra küldték Görgey Artúr őrnagyhoz, ahol a Tiszán-inneni mozgó nemzetőrség 1. zászlóaljába osztották be őket.194 A 242 főnyi szegedi önkéntes mozgó csapat tökéletes felszerelése, katonai fegyelme és szelleme annyira meglepte Görgeyt, hogy erről a Kossuth Hírlapja 75. számában közzétett nyilatkozatában Szeged hazafiságát a többi törvényhatóság elé követendő példaként állította.195 A délvidéki táborba érkező Mészáros Lázár belügyminiszter Bechtold fővezért Szenttamás ostromának megismétlésére utasította. Bechtold augusztus 19-én másod­szor is támadást intézett Szenttamás ellen, de a támadás az ő árulással felérő hanyag­sága miatt ezúttal is kudarcba fulladt. így a délvidéki harcok döntés nélkül folytak tovább ezután is, egyre több szenvedést okozva mind a magyaroknak, mind a szer- beknek.196 Augusztus 31-én megindult az ellenforradalom összpontosított rohama. Bechtold altábornagy, miután teljes fejetlenséget idézett elő a Délvidéken, ugyanezen a napon váratlanul lemondott a sereg parancsnokságáról. A bomlást Mészáros Lázár hadügy­miniszter igyekezett megfékezni, aki elfogadta Bechtold lemondását, s ideiglenesen átvette a parancsnokságot. Majd rövid tájékozódás után Eder Frigyes dandárprancs- nokot állította Bechtold helyére. 191 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. aug. 17., 303. sz. „...ezen hadseregbeliek mind addig, míg a harc tart, vagy a haza szolgálatokat igényleni fogja, magukat a kormány rendelete alá helyezni köteleztessenek... ” 192 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. aug. 17., 304. sz. 193 Urban Aladár: i. m. Bp. 1973. 185. 194 BpD 1848. szept. 28. — 13. sz. — 205. hasáb. „Szeged városa 242 főnyi egyenruházott, föl­szerelt és fegyverzett önkénytes csapatával első jelent meg a tiszáninneni mozgó nemzetőrséS táborá­ban, Szolnokon.”; Reizner 1884. 168—169.; Uő: 1899. II. 102—103. 195 Reizner 1884. 170. Okmánytár 8. sz. 196 Spira György: i. m. Bp. 1959. 226—227.; Uő: i. m. In: Magyarország története 6/1. Bp. 1979. 229—230. 76

Next

/
Thumbnails
Contents