Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében
deltetése szerént tekinteni kölletik, de amugyis annak csekély hasznát, Csádé, és Káka teremvén benne, a lakosok tsupán akkoron, midőn a viz mely majd minden esztendőben el szokta borítani, róla le fut, veszik: Honnyi Öszveiró Urnák ebbéli okait elegendőknek lenni, arra hogy többször előhozott Rétség az Öszveirásból ki hagyatasson, nem Ítélvén, és ezen nehézséget a Tttes Karok s Rendek eleibe terjeszteni kötelességemnek tartván, oda megy ez hivatalos kérésem, hogy aztat a Tttes Karok s Rendek Ö Császári Királyi Hertzegsége, Országunk Nádor Ispánnya eleibe, az illető meg bírálás végett terjeszteni méltóztassanak leg méllyebb tartozó tisztelettel maradván — A Tttes Karok s Rendeknek Mező Vásárhelyen Julius 16án alazatos Szolgájok Kürthy Aloysius pm Külső Conscriptor24 25 A népösszeírás (csak az adófizetőké!) adatai: ház 1183, család 1582; férfiak: tisztviselő, értelmiségi 6, iparos 167, nemesek szolgája 56, paraszt 470, zsellér 1998, fiú 3250; nő 5372; összesen 11 319; férfiak: 1—17 éves 3022, 17—40 éves nős 1327, egyedülálló, özvegy 488, 40 év fölötti 1064, katolikus 5989, evangélikus 1, református 0, görögkeleti 2, zsidó 25, távollevő 23, kiszolgált 21, nem helyi 0, 1828-ban született 719, meghalt 475. Adókivetés az 1830/31. katonai évre: 2651 6/2 rovás után a hadiadó 4242 Ft 48 kr, a megyei háziadó 5612 Ft 52 2/8 kr, összesen 9855 Ft 40 2/8 kr. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY mezőváros (oppidum Hód Mező Vásárhely)26 Az összeírás kezdete: 1828. október 27. A város 5 tizedre van fölosztva. Telkeinek száma 1161; ebből a nemesek használnak 26 telket, vagyis — az ugar leszámításával — 884 pm szántót és 572 kaszás, azaz 858 pm rétet; egy telek 34 hold szántó és 22 hold rét; 1 hold 1100 négyszögöl. Az adófizetők 1135 telket használtak, vagyis 38 590 pm szántót és 24 970 kaszás, azaz 37 455 pm rétet. Megjegyzik, hogy egy 1776-os helytartótanácsi intézkedés szerint 1360 7/8 teleknek kellene lennie. Elhagyott telek nincs. Ősszel és tavasszal vetnek. Az őszi vetés 1/3 része búza, 2/3 része kétszeres. Tavasszal árpát és zabot vetnek fele-fele arányban. A kilencedváltság egy telek után 1 Ft 36 kr, a tizedváltság 1/4 köböl (cubulus = pm=62,5 liter) kétszeres és 1/4 köböl árpa. A szántók nincsenek nyomásokra osztva. Három osztály van: a szántók 1/3-a első, 1/3-a második, 1/3-a harmadosztályú föld. Bérelt legelőt nem használnak. Van a városban 62 6/8 szárazmalom — évi jövedelmük 529 Ft 11 1/2 kr — és 20 4/8 vízimalom —jövedelmük 157 Ft 51 kr. A 14 kérdésre: 1. Különleges jövedelem nincs. 4. Háromévenként meg kellene trágyázniuk az összes szántót, de mivel a trágyát tüzelésre is használják, csak 8 pm-t trágyáznak, a szántóföld nyolcad részét, vagyis a bevetett föld negyedét. 24 24 CsmL (SzF) IV. A 3. b) Közgy. ir. 1828: 777. sz. 25 CsmL (SzF) IV. A 12. b) 1—11. k.