Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében

De csak részben. Mert hány olyan gazdasági és társadalmi jelenség van, aminek nincs helye az összeírásban! Csak két példát. A nemességről szinte semmit sem tudunk meg belőle. A termesztett kultúrnövények többségéből egy szó sincs benne.

És amit megtudunk — olykor százezred krajcár pontossággal —, azt bemondás és becslés alapján állapították meg. Márpedig a tájékoztatást adó adózóknak is, az összeírást végző megyei uraknak is, az uradalom képviselőjének is az volt a célja, hogy az összeírt adóalap minél kisebb legyen. így — noha mindenki esküt tett az igazságra — aligha hihetjük, amit a megsárgult írás állít.

De a helytörténetírók majd összevetik más forrásokkal is a Regnicolaris Consc- riptio anyagát, és közelebb jutnak a történelmi igazsághoz.

A Csongrád megyei települések összeírása

Sorravesszük az akkori vármegye településeit, közöljük az összeírások legfontosabb adatait, néhány mondattal felvázoljuk az összeírásban ismertetett képüket. Az összeírások részletes táblázatos és egyéb anyaga a szentesi levéltárban a kutatók rendelkezésére áll.

A telki állományra: a Tiszán innen a csongrádi, a Tiszán túl a szentesi adatokat lehet használni.

CSONGRÁD mezőváros (oppidum Csongrád)23

Az összeírás kezdete: 1828. ápr. 16.

A város 5 kerületre van fölosztva.

Telkeinek száma 355 1/8; ebből a nemesek használtak 6 6/8 telket, vagyis — az ugar leszámításával — 288 pm szántót és 176 kaszás, azaz 264 pm rétet; egy telek 36 hold szántó és 22 hold rét; egy hold 1200 négyszögöl. Az adófizetők 346 3/8 telket használtak, vagyis 12 303 pm szántót és 7518 4/8 kaszás, azaz 11 277 6/8 pm rétet. Elhagyott telek nincs. A szántók nincsenek nyomásokra osztva, egy-egy tagban vannak kimérve.

Van a városnak 166 4/8 pm szántója és 151 5/8 pm rétje, ezek évi tiszta haszna 246 Ft36fi^kr.

Saját legelőik elégtelen volta miatt a Károlyi-uradalomtól bérelnek legelőt igásállataik számára évi 1733 Ft 43 kr-ért. A Jászföldön is legeltetnek, és jószágaik után darabonként 36 kr-t fizetnek.

A 14 kérdésre:

1. Rendkívüli jövedelem nincs.

2. A határ nagyobb része sík, de van homokdombos része is. A homok egy része fekete, más része sárga, szikesekkel keveredik. A szikes, sós talaj inkább terméketlen.

3. Tavaszi és őszi gabonát vetnek: kétszerest, árpát, zabot.

4. A szántókat négyévenként trágyázzák, egy egésztelkes gazda évente 6 pm-t.

5. 4 ökörrel szántanak; a szikeseken — különösen tavasszal — 6 ökörrel. Ősszel kétszer, tavasszal egyszer szántanak.

6. Állandó piac (emporium) a szomszédban nincs, Kecskemét 5 mérföldnyire esik (1 mf=7585,94 m).

23 CsmL (SzF) IV. A 12. b) 38-42. k.

20