Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
A nemesített vetőmagvak kiosztására irányuló kedvezményes hitelakciók, amelyeket még a válság jelentkezése előtt meghirdettek, a minőségi termelést szolgálták volna. Az 1931—1932-ben Szegedenkis mennyiségben és ínségenyhítő akcióban kiosztott búza és burgonya az élelemhiány enyhítését célozta. Csekély eredményt hozott Szegeden a kormányzat 1930-ban tenyészállatok beszerzésére indított kamatmentes hitelakciója. A jelentkező 68 gazda közül csak 15 vehette igénybe, mivel a Szegednek engedélyezett 3000 pengőből többnek nem tellett. Az eset kapcsán mondott véleményt a korabeli újságíró a kormányzat akcióiról: „A Népbank még egy 160 holdas bérleten gazdálkodótól is megtagadta a hitelt... Ez a jellemző eset is igazolja azokat, akik régen hangoztatják, hogy a csigalassúságnál nehézkesebb tempóban folyó földművelési reorganizáció jóformán semmit sem segít a gazdákon...”85 Az állami beavatkozási politika a válság éveiben a terményértékesítés területén bontakozott ki legsokrétűbben. Ez az állami termékfelvásárlások folytatásában, gabonatárházak, gabonacentrumok kialakításában és a szövetkezeti szervezkedés előmozdításában nyilvánult meg. A hivatalos fórumokon nagy propagandával szervezett tanyai gazdaszövetkezés 1932 végére a szatymazi gyümölcstermelő gazdák körében járt eredménnyel.86 A válság idején a legnagyobb arányú állami beavatkozás a búza árának a boletta révén történt támogatása volt, amely négy éven keresztül, 1930 nyarától 1934 nyaráig volt érvényben.87 A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara, amely az ország többi iparos és kereskedőérdekeltségéhez hasonlóan, heves ellenzője volt a bolettának, évi jelentéseiben értékelte a boletta szerepét: „Nagyon kétségesnek látszik, hogy a boletta megfelelő eszköz volt-e a mezőgazdasági válság enyhítésére...” — „... Ezt az árkiegészítést a kormányzat a fogyasztó közönséggel fizettette meg. Négy év alatt 390 millió pengőbe került a rendelet, ennyivel drágította a belföldi fogyasztást... csupán bizonyos termelőkategóriák javára szolgált... A kisebb gazdáknak, akik nem élvezték a boletta rendszer előnyeit, a mezőgazdasági válsággal szemben egyetlen védekezése volt, igényeiknek és szükségleteiknek szinte a nélkülözés határáig való leszorítása...”88 A boletta-törvényjavaslat tárgyalása idején Szegeden bolettaellenes mozgalom bontakozott ki. A törvényhatósági bizottság ülésén a boletta bevezetése ellen tiltakozó határozatot hoztak. A törvényhatósági bizottság gazdavezérei azonban megfellebbezték a boletta-ellenes határozatot (mondván: „... a közgyűlés idején... még 15. Az Alföldkutató Bizottságok termékeny vitája Szegeden Klebeslberg Kunó gróf jelenlétében) — SZUN, 1931. dec. 5., 16. Az Alföldkutató Bizottság tanyamentő akciója — 1932. febr. 6. Mintatanyákat létesít az Alföldkutató Bizottság a tanyavilágban — 1932. jún. 19. Országos érdeklődés kíséri az Alföldi Bizottság mai szegedi vándorgyűlését — 1932. szept. 13. 20 000 látogatója volt az első nagysikerű tanyakiállításnak. 81 SZUN, 1930. aug. 2. Egy hold szegedi földben húszmázsás termést hozott a bánkúti búza (az Alföldi Mezőgazdasági Intézet búzakísérletéről). 85 SZUN, 1930. okt. 8. Csak 3000 penőg áru állami tenyészsertést kaphatnak a szegedi gazdák. — Feltételezhető, hogy ez az elégtennek bizonyuló állami hitelakció lebegett a királyhalmi Népkor keserű hangú felszólalója előtt 1930. novemberében, amikor a válság megoldására irányuló intézkedésekről, mint a kátyúba rekedt szekér szép szavakkal történő kicsalogatásáról beszélt. (Lásd a 47. sz. jegyzetet.) 86 SZUN, 1930. máj. 10. A kormány négy gabonacentrumot létesített (Barcs, Sopron, Miskolc, Pécs) —- 1930. júl. 3. Gyümölcsértékesítő Szövetkezetét alapítottak a szatymazi gazdák — 1932. febr. 27. Szövetkezeti gazdaszervezkedés a szegedi tanyavilágban — 1932. szept. 13. Megalakult a Szeged Vidéke Gyümölcstermelők Egyesülete. 87 A bolettáról, az állami boletta-alap bevételeiről és kiadásairól, a kedvezmények birtokkategóriánkénti alakulásáról bővebben lásd Incze i. m. 250—251. old. 88 KJ 1931.9—10. old. — 1933—1934. 8—9. old. 13 193
