Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

hoz vezetett. Emiatt a polgármester az állam segítségét kérte a 900 000 pengőt kitevő haszonbér hátralékok fedezésére.78

A város lényegében fedezet nélküli kölcsöne mellett eltörpülnek a kormányzat részéről Szegednek segélyakciókban juttatott hitelek összegei.

Az alacsony termelési szintű mezőgazdaság megsegítésének szükségessége és ennek lehetőségei, különösen a 20-as évek konjunkturális viszonyainak romlása idején élénk vitákat váltottak ki. A „lappangó agrárválság” talaján született intézkedések az állami beavatkozási politika előzményeinek tekinthetők. Ezek közé az értékesítés elősegítésére megszervezett terményfelvásárlások és a termelés minőségének javítását célzó, a mezőgazdasági termelőeszközök kedvezményes beszerzését hirdető „akciók” tartoznak. A gazdaságpolitikai koncepció teljes hiányát tükröző, rögtönzött, elsődlegesen propaganda célokat szolgáló „akciók” igen kis hatásfokúak voltak.79

1929 januárjában a földművelésügyi miniszter 100 vagon rézgálic november 1-i határidővel történő hitelezését hirdette meg. A szegedi th. bizottságban és a Szegedi Gazdasági Egyesületben lezajló viták és felmérések után a szegedi szőlősgazdák 2 és fél vagonra (250 q) nyújtottak be igényt, amelyért a th. bizottsággal együtt közösen vállalták a kezességet. Az egyesület májusi ülésén szóvátették, hogy csak 28 q rézgálicot szállíttatott a miniszter.80 Nem jártak nagyobb sikerrel a termékszerkezet átcsoportosítását, új növények termelésének bevezetését, az intenzív állattenyésztésre való áttérést célzó programok sem, amelyeket a városháza nagytermében népes propagandagyűléseken, a Szegedi Gazdasági Egyesület szervezésében, a főispán elnökletével kormányzati kezdeményezésre hirdettek meg. E tervekkel kapcsolatban jegyezte meg a Szegedi Új Nemzedék vezércikke 1929. jún. 27-én: „Sajnos Mayer János (a földművelésügyi miniszter) csak utólag állapít meg bajokat és akkor kezd beszélni termelésátszervezésről, amikor már bekövetkeztek a bajok...”81 A kormányzat terveinek és intézkedéseinek helyi szószólója, a Szegedi Gazdasági Egyesület „reprezentatív” elnökökkel az élén az elkövetkező években egyre csökkenő népszerűséggel tevékenykedett.82

Az 1928-ban alakult Szegedi Alföldkutató Bizottság termelési kísérletei (rizs, rózsaburgonya, szójabab, gyümölcsnemesítés), az 1931 végén Klebelsberg nevével elindított tanyamentő mozgalma (tanyakiállítások, mintatanyák szervezése, ország- gyűlési képviselőket mozgató vándorgyűlések) következtében a Szeged vidéki mező- gazdaság válságos helyzete országos érdeklődés kereszttüzébe került.83 A javulás folyamata és eredményei csak néhány évvel később váltak érzékelhetővé. A Szegedi Alföldkutató Bizottság tevékenységének támogatása, továbbá az Újszegeden működő Alföldi Mezőgazdasági Intézet búzakísérleteinek finanszírozása84 a kormányzat azon intézkedéseinek sorába illik, amelyek a minőségi termelés előmozdítását, a válságból való kijutás egyfajta lehetőségének megteremtését célozták.

78 CsmL Szeged polgm. ír. 1933 —- 5698. sz.

79 Incze i. m. 243—244. old.

80 CsmL Th. Biz. ir. Közgy. jkv. 1929 — 74. sz. SZUN, 1929. jan. 18. A földművelésügyi miniszter a kedvezményes rézgálicért a várostól kér garanciát — 1929. máj. 5. A szegedi gazdákat súlyosan érinti, hogy csak 28 q rézgálicot kaptak.

81 SZUN, 1929. február 10. A Szegedi Gazdasági Egyesület nagyszabású programot dolgozott ki erre az évre. — 1929. jún. 27. Az átszervezés.

82 SZUN, 1930. jan. 9. Aigner főispán megalakítja a Dél magyarországi Gazdák Szövetségét—■ 1930. febr. 11. Az Alsótanyai Gazdablokk vándorgyűlése Szentmihályteleken — 1932 júl. 3. Fodor Jenő ny. h. polgármestert választotta elnökének a Szegedi Gazdasági Egyesület (Mindössze 18-an voltak jelen a tisztújításon, az Egyesület újjászervezésére van szükség.)

83 A Szegedi Alföldkutató Bizottság tevékenységéről részletes beszámoló hangzott el 1931.

március 15-én az Alföldkutató Bizottságok Szegeden tartott első közös ülésén. (SZUN, 1931. márc.

192