Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
vényezték fizetésképtelenségükre hivatkozva. Ugyanekkor a királyhalmi és átokházi földbérlők adó- és bérhátralék terheik könnyítését próbálták elérni.68 A kisvasúti hozzájárulást májusban elengedte a város, mivel a holdankénti 2—4 pengő behajthatatlannak bizonyult.69 1930-tól az adómérséklésre vonatkozó kérvények is szaporodtak a pénzügyigazgatóság előtt.70 Az 1929-es évet 300 000 pengő, az 1930-as évet 533 000 pengő adóhátralékkal zárták Szegeden.71 1931-ben egymás után érkeztek a városi közgyűlés előtt tárgyalandó felirati kérelmek, amelyek a magánjogi és a köztartozások végrehajtásának felfüggesztését sürgették.72 1 931 első felében kormányzati segítséggel kedvező kölcsönfelvételi lehetőségek megnyílását remélték a szegedi birtokosok.73 A pénzügyi válság és a vártnál jóval kisebb összegű francia kölcsön után nem volt kétséges, hogy a mezőgazdaság mentését a kormánynak tűzoltó munkában kell elvégezni.74 E mentési munkálatok szegedi jelei közé tartoznak az alábbiak. 1931 őszén a kormány adósvédelmi rendeletére hivatkozva azok a szegedi gazdák, akik jégkárt szenvedtek, kérték esedékes adójuk elhalasztását az 1932-es aratásig.75 210 jégkárosult családot a város képviselőinek közbenjárásával — az 1931-es országgyűlési választások közepette felkorbácsolt ellenzéki politikai hangulatban — olcsó búza, kukorica kiosztásával és némi készpénzsegéllyel az éhhaláltól mentettek meg. A kormánytámogatás a város által igényeltnél jóval kisebb volt. A 40 000 pengős vetőmagsegélyből mindössze 10 000 pengős segély lett, 1932 szeptemberéig engedélyezett törlesztési haladékkal.76 Az elszegényedés azonban olyan általános és olyan nagymértékű volt, hogy a vetőmagsegélyezést a földművelésügyi miniszternek és az városnak az új termés biztosítása érdekében ki kellett terjeszteni. 1931 tavaszán a város által lebonyolított burgonyavetőmag akció 12 000 pengős költségeit az új termésig előlegezték a gazdáknak. Az 1932-es burgonyavetőmag akcióból Szeged csak úgy részesülhetett, hogy a hitelképtelen gazdákért a város vállalt garanciát 25 000 pengő erejéig.77 A földteherrendezési törvény és a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó rendeletek az örökföldön gazdálkodó birtokosok helyzetén próbáltak segíteni. Nem vonatkoztak viszont a városi földön gazdálkodó kisbérlőkre, akiknek fizetésképtelensége a városi költségvetés megrendüléséhez, a városi hitelnyújtás lehetetlenné válásá68 SZUN, 1930. ápr. 6. Gazdabajok és tanyai küldöttségek a polgármester előtt. 69 SZUN, 1930. május 22. A kisvasúti hozzájárulást egyelőre nem hajtja be a gazdáktól a város. 70 SZUN, 1930. aug. 10. Adómérséklést kérnek a szárazságtól sújtott szegedi gazdák. 71 SZUN, 1931. jan. 200 000 pengővel több 1930-ban az adóhátralék Szegeden, mint 1929-ben volt. 72 SZUN, 1931. szept. 29. Indítvány érkezett a közgyűléshez, hogy moratóriumot kérjen a kormánytól : ,Ne hajtsák végre az adósokat a múltért, így eleget tudnak tenni jelen és jövőbeli kötelezettségeiknek...” 73 SZUN, 1931. márc. 8. A szegedi gazdák is kapnak a földbirtokok megmentésére előirányzott 200 millió pengős kölcsönből. 74 SZUN, 1931. okt. 9. Az „átfogó” program — A korabeli újságíró szavaival ,,... Ma gyors segítségre van szükség és nem hosszú évekre kiterjedő gazdaságpolitikai koncepciókra... A kormány helyzete, feladata hasonlatos ma a szemfüles tűzőrséghez, az önkéntes mentők mindig kivonulásra alkalmas készenlétéhez. Menteni ahol még lehet, ahol erre szükség van...” 76 CsmL Szeged főisp. ir. 1932 —• 30. sz. 76 SZUN, 1931. júl. 15. Végső kimutatás szerint 12 000 hold föld termését tette tönkre a borzalmas jégverés. 210 gazdacsalád lett kenyértelen — 1931. júl. 12. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter közbenjárására a miniszteri tanács olcsó búzát utalt ki a jégkárosult gazdáknak — 1931. szept. 25. 10 000 pengő vetőmagsegélyt kaptak a jégkárosult gazdák. 77 SZUN, 1931. márc. 11. Tíz vagon nyírségi burgonyát rendelt a város az egyik nyírségi gazdaságtól — 1932. márc. 2. Az elszegényedett gazdák burgonya-vetőmag hiteléért a város vállal garanciát a földművelésügyi miniszternél. 191