Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

Klebelsberg „népiskolai akció”-ja, mely a „kultúrfölény”-t hirdető propaganda alátámasztását is szolgálta, kétségtelenül gyarapította az elemi iskolák számát Szegeden és környékén, de jelentős terheket rótt a város adófizetőire. Túl nagy áron, a tanyai és városi szegények nyomorúságos helyzetben tartásával váltotta meg Szeged városa a kormány „adományait”. Somogyi polgármester kifakadása az 1929 szeptemberi közgyűlésen a város gazdasági erejének megroppanását jelzi: „Nekünk újabban igen sokba kerül az, amit a kormánytól kapunk...”12

A város gazdasági erejét meghaladó vállalkozásra számos példa említhető:

Szeged város törvényhatósága 1925-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 50 éven át évi 25 vagon búza egyenértékével járul hozzá a város közönsége az egyetemi negyed és a klinikák építési költségeihez.13

A felsőbalástyai elemi iskola létesítésére 1929 elején kultuszminiszteri leirat alapján került sor, a követkekző feltételekkel: a költségek 30%-át, a terület és a berendezés biztosítását Szeged városnak kellett vállalnia, az államkincstár az építési költségek 70%-ára ígért fedezetet.14

A József főherceg-telepen létesítendő elemi iskolát eredetileg, „vallás-erkölcsi és szociális okokból” az apácák vezetésére kívánták bízni, és építését 30 000 pengő segély kiutalásával az egyházközségre ruházták. Miután az apácák nem vállalkoztak az iskola átvételére, a kiutalt segélyt Szeged városa főispáni utasításra „átvehette”, a községivé nyilvánított új elemi iskola létrehozásának összes többi gondjával és költségeivel, mégpedig „a helyi lakosok kérésére” -indoklással.15

Az 1928/29 és 1929/30-as városi költségvetést terhelte annak a 6 óvodának a költsége, amelyek közül hármat a város „fontos kulturális és nemzeti érdekből” apácák kezébe adott azzal a megjegyzéssel, hogy „mindazon hozzájárulást biztosítja, mint az állami óvodáknak”.16

A tehertételek növekedését érzékelteti a Fogadalmi templom villamosáram- fogyasztási költségeinek 1000 pengőt meghaladó külön tételként való beállítása az 1929/1930-as költségvetésbe.17

1929 februárjában tárgyalta a közigazgatási bizottság Klebelsberg gazdasági szakiskolák létesítésére vonatkozó újabb javaslatait. E terv, mely Alsóvároson, Felsővároson, Újszegeden, Csengéién és Röszkén kívánta felállítani a gazdasági iskolákat, kezdeti stádiumában elakadt.18

A Pesti Napló 1929. augusztus 18-i számában megjelent Klebelsberg-i nyilatkozat „... bevallotta, hogy anyagi eszközök hiánya miatt nem tudta az iskolaépítési programot teljesíteni, de hasonló okokból nem is tudja folytatni. E nyilatkozat tulajdonképpen epilógus volt az iskolaépítési tervekre vonatkozóan. A Népszövetségi kölcsön felhasználása és a dolgozó tömegek súlyos megadóztatása következtében, a Bethlen-kormány idején a korábbi időszakokhoz képest viszonylag jelentős előrehaladás történt a külvárosi és tanyai iskolák építése terén. Az iskolaépítés üteme és mennyisége azonban messze elmaradt a szükségletek mögött...”19

12 DM, 1929. szeptember 6. Az útépítési programban megint megfeledkeztek Szegedről13 DM, 1925. március 25. Tízmillió nyolcszázezer koronába kerül a szegedi egyetemi telep felépítése.

11 CsmL Szeged Th. biz. ir. Közgyűlési jkv. 1929—106. sz.

15 CsmL. —Uo. 1929—222. sz. és Szeged Főisp. ir. 1929—138. sz.

16 CsmL Szeged Th. biz. ir. Közgyűlési jkv. Az 1929. szept. 25-i közgyűlés.

17 CsmL Uo. 1929—346. sz.

18 CsmL Szeged főisp. ir. 1929—74. sz., DM, 1929. aug. 7.

19 Balogh Sándor: A bethleni konszolidáció és a magyar neonacionalizmus. TSZ 1962. 3—4. sz. 434. old.

12

177