Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében
Ebből vonták le a takarmányozás költségeit, 4 Ft 48 kr-t, egy tehén tiszta haszna tehát 1 Ft 28 1/5 kr, a 902 tehéné 1310 Ft 54 2/5 kr volt. Kalmár, vagyis boltos kiskereskedő 7 élt Szentesen. Közülük egy 1. osztályú (1 segéddel), kettő 2. osztályú, négy 3. osztályú volt. Volt 17 egyéb kereskedő is. Közülük egy 2. osztályú, kettő 3. osztályú, tizennégy pedig 4. osztályú volt. Az iparosokat — akik egész évben vagy az év nagyobb részében űzték foglalkozásukat — külön táblázatban foglalták össze. (Az utolsó három oszlopot mi tettük hozzá, hogy könnyebben át lehessen tekinteni.) Az utasítás (Instructio) 23. §-a értelmében az összeíró biztosok 14 kérdést tettek föl a lakosok által választott bizalmi férfiaknak. A válaszokból érdekes értesüléseket szerezhetünk. 1. Rendkívüli jövedelem nincs. 2. A föld termékenysége közepes. Szentes területe sík, helyenként emelkedik, máshol a Tisza felé lejt. Ki van téve a Tisza, a Kurca, a Veker és a Kórógy áradásainak nak. Emiatt a határ egy része szikes, salétromos, szerfelett terméketlen, különösen az 1816. évi nagy árvíz óta. 3. Búzát, kétszerest, árpát és zabot termesztenek, őszit és tavaszit. 4. A szántóföldet trágyázzák, egy egész telekből évente 8 pm-t. 5. Kétszer szántanak, ősszel és tavasszal, 3 pár ökörrel. 6. Állandó piac (emporium) legközelebb Szegeden van, 3 stáció távolságra Szentestől. 7. A gabona átlagos ára — figyelembe véve a Szegedtől való távolságot — 42 kr pm-enként. 8. A bérelt (árendált) úrbéres jövedelmekből a város évente 400 forintot szed be, a boltok árendája 48 Ft, a nádlásé 110 Ft. Van a városnak 1000 hold rétje, ennek az évi jövedelme 412 Ft 30 kr. 9. A Tisza árvizeket okoz. Hasznot is hajt (beneficium) mert 30 vízimalmot működtet. Hátránya még (maleficium), hogy a lakoscknak 1242 4/8 öl töltést kell karbantartaniuk (1 öl = 1,8965 m). 10. Lásd a 14. pontban. 11. A közjövedelmek nem fedezik a község költségeit, ezért a lakosoknak hozzá kell járulniuk a házipénztárhoz (cassa domestica). 12. A postahivatalon kívül más közintézmény nincs a városban. Olykor itt tartják a megyei közgyűléseket. 13. Az úrbéres helyek (porták) gyarapítása az uradalomtól függ. 14. Az átmenő katonaságnak nyújtott természetbeni szolgáltatásokért (tran- senna) kapott térítés és a piaci árak közti különbség — tehát a lakosság tiszta ráfizetése (deperdita) — az utóbbi három évben összesen 5187 Ft 29 4/8 kr volt. Ezután az összeíró biztosok aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítették az elkészült munkát. Az összesített adatok már a kijavított végeredményt tartalmazták. A vármegye közgyűlési anyagában — a jegyzőkönyvek és az iratok segítségével — jól követhető az összeírás folyamata is. A számos fölvetődő kérdésből kiragadunk egyet: a Tisza és a Kurca közé eső rétek ügyét. A két összeíró biztosnak nehézségei támadtak, nem értettek egyet. A megyegyűlés által választott bizottsághoz írt levelükből21 színesebbé válik a szentesi határ képe: 21 CsmL (SzF) IV. A 3. b) Közgy. ir. 1828: 1001. és 1002. sz. 16