Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Gaál Endre: A szegedi nyomdai munkások segélyzőegyletének megalakulása

Mindenesetre a budapesti egylet erőteljesebbé vált szervező munkájának, a vidék számára nyújtott nagyobb segítségnek az eredményeként 1872-ben Debrecenben, Kassán alakult nyomdász segélyzőegylet, sőt Debrecenben ugyanebben az évben ön- képzőegylet is. A fokozódó segítséget bizonyítja a Typographia 1873. augusztus 8-i számának Szervezkedésünk kérdéséhez c. cikke. Az említett folyamatnak a része a Szeged Városa Könyv- és Kőnyomdászsegédeinek Segélypénztára elnevezésű szervezet megalakítása.36 E helyi hatókörű, működését csupán Szeged városára kiterjesztő szervezet alapszabályát az 1873. március 20-án tartott „alakuló rendkívüli közgyűlés” fogadta el. A gyűlés jegyzőkönyvi kivonata szerint Koncsek Sándor elnökölt, a jegyző Szandaváry Ede volt. A résztvevők számát a dokumentum nem említi, de azt elmondja, hegy »Miután a fölolvasott alapszabályokat a jelen volt összes ta- grk egyhangúlag elfogadták, az egylet a következő címen: „A szegedi könyv- és kőnyomdászek egylete” megalakultnak nyilváníttatott.« A gyűlés megbízta az elnököt, hogy az alapszabály szövegét három példányban a város köztörvényhatósági bizottságához terjessze be. A jegyzőkönyvi kivonatot Etoldinger József ellenőr és Szűts József választmányi tag hitelesítették. Az alapszabály szövegét, amely már „A Szegedi Könyv- és Kőnyomdászek Segélyezőpénztárának alapszabályai” címet viseli, Koncsek Sándor és Szandaváry Ede írták alá.37

Érdemes utalnunk arra, hogy az elnök személye talán azonos azzal a Kontsek Sándorral, aki egyik tagja volt az 1869. május 12-én tartott pécsi nyomdászegylet ülése által az alapszabály elkészítésére kiküldött bizottságnak.38 Lehetséges, hogy 1873-ig Szegedre került, és mint a szervezkedésben járatos személyt az egylet elnökévé választották. A segélyegylet megalakításakor valószínűleg az történt, hogy a Burger- nyomdában levő házipénztárat Szeged valamennyi nyomdászsegédére kiterjedő, erősebb alakulattá igyekeztek fejleszteni. Ez gyakorlatilag a Bába Imre-féle nyomda személyzetének bevonására, ezen keresztül nagyobb segélyalap teremtésére, tehát a hatékonyabb, többoldalú segélyezés megvalósítására irányuló törekvés lehetett. (Az 1873-ban keletkezett harmadik szegedi nyomda, a Traub Bernát és Sártory István- féle közös vállalkozás — „Könyvnyomda Buchdruckerei Traub és Sártory” cég — csak később, a nyár folyamán keletkezett: a tulajdonosok a polgármesternek június 17-én jelentették a nyomda felállítását a Iskola utcai Traub-ház I. emeletén. A bejelentők megjegyezték, hegy a nyomda június 25-ig végleg be lesz rendezve. A szegedi váltótörvényszéktől való cégbejegyzési bizonylat július 3-i keltezésű,).39

Az alapszabály szövegét 1873. augusztusban nyújtotta be Koncsek Sándor Pálfy Ferenc polgármesterhez, aki azonban augusztus 19-én visszaadta, mert a minisztériumba való továbbításhoz az alapszabályt elfogadó gyűlés jegyzőkönyvi kivonata is szükséges volt. Ennek és az alapszabály három példányának benyújtására utasította a polgármester az egyleti elnököt, aki a felszólításnak augusztus 23-án tett

36 Gaál Endre: A szegedi ipari munkásság 1905 előtti szocialista szakmai szervezkedésének néhány kérdése. = Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, Tomus XIX. 6—7. 1.

37 OL K 150 BM ált. 1874—III. 4. — 35 936. 1. sz.

38 Válogatott dokumentumok a baranyai — pécsi munkásmozgalom történetéhez. I. 1869— 1918. Szerkesztették Dr. Babics András és Dr. Szita László. Pécs, 1968. 15.1. — E kötetben közölt Typographia cikkben azonban Konstsek név szerepel, a kötet névmutatójában Kontsek. A szegedi elnök sajátkezű aláírása szerint Koncsek a családi neve, de a Typographia néha Kontseknek (1874. február 13.), néha Koncseknek írja (1876. április 7.). A szegedi egylet vezetőségébe 1877-ben még beválasztották választmányi tagként. (Typographia, 1877. május 11.)

88 CsmL Szeged polgm. ein. ir. 1873—449. sz. — A vállalathoz Traub Bernát könyv és papírkereskedő adta a pénzt, a helyiséget, Sártory István pedig elsősorban a nyomdai szakismereteket.

143