Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Gaál Endre: A szegedi nyomdai munkások segélyzőegyletének megalakulása

magasabb béreket, rázzák le a munkáltatók zsarnokságát annak tudatában, hogy ők keresik meg a kenyeret a nyomdatulajdonosoknak. A pest-budai nyomdamunkások 9 tagú árszabálybizottsága kidolgozta a követeléseket és a mozgalmat győzelemre vezette. Ezt rögzítette az 1848. május 13-án — a forradalmi ^magyar kormány képviselőinek közbejöttével — aláírt magyar és német nyelvű Árjegyzék (Preis-Tarif). A minisztériumi egyeztető bizottság május 19-én azt jelentette Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek, hogy a bérek — jóllehet a segédek engedtek eredeti követeléseikből — magasabbak, mint a Bécsben megállapítottak.17 A pesti szerződés napi 10 órás munkaidőt rögzített a munkások számára és a bérezés alapjává a teljesítményt tette. A fejlettebb országokban már a 18—19. század fordulójától elterjedt volt a szedők 1000 n számításával történő díjazása. (1000 betű, egy betűnek számítva a szóközöket is.) Ez a díjazási rendszer az egyes betűfokozatoknál más-más összeget állapít meg; a legáltalánosabban használt kenyérbetűk (a 8, 10, 12 pontosak) szedése könnyebb volt mint pl. a legkisebb (4, 5, 6 pontos) vagy gyorsabb, mint pl. a 16, 20 pontos betűké. Az 1000 n szerinti bérezés a szorgalmas, jó munkás számára több keresetet biztosított, míg az átlagbér (ami 1848 előtt a fővárosi nyomdák egy részében is uralkodott) nem tette lehetővé a munka nehézsége szerint differenciált díjazást, nem is szólva arról, hogy a kisebb felkészültségű, kevésbé szorgalmas munkás is hasonló díjazást kaphatott. A teljesítmény szerinti számolás akkor már nem ismeretlen hazánkban (pl. a Trattner—Károlyi nyomdában alkalmazták), de nem volt általános. Mindezek alapján az 1848. május 13-i szerződést a monarchia nagyobb városai nyomdamunkásainak összefogása révén elért kiemelkedő sikerként értékelhetjük. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a fővárosi nyomdai munkásság az itteni munkásmozgalom élvonalába került. Mivel pedig Magyarországon figyelemre méltó munkásmozgalom ekkor csupán Pest-Budán folyt, hazai sajátságként emelhetjük ki, hogy a nyomdai munkások csak a forradalmi események során, akkor azonban egycsapásra a mozgalom jelentős tényezőivé váltak.

Az 1848-as nyomdászmozgalom következménye volt, hogy a nyomdatulajdonosok, illetve nyomdavezetők a május 13-i tárgyaláson összesen 400 Ft-ot ajánlottak fel egy nyomdász segélyzőpénztár céljára.18 Szándékuk egyértelmű: anyagi függésbe hozni a munkásokat és ezen keresztül a munkáltatók befolyását érvényesíteni a mozgalomban, hogy az 1848. tavaszi meglepetéshez hasonló ne érhesse őket. 1848. június 1-én — mint említettük — megalakult a Pest-Budai Könyvnyomdászok Viati- kum-, Beteg- és Segélyző Egyesülete, amelynek Heckenast Gusztáv nyomdatulajdonos lett az elnöke. Ez a segélypénztár egyesítette a fővárosi nyomdák házipénztárait és alapszabálya pontosan meghatározta a segélyezés fajtáit (útisegély, betegsegély, teljes munkaképtelenség esetén „nyomorenyhítő segély”) és a segélyezési összegeket. Beteg és nyomorenyhítő segélyt csak a fővárosban tartózkodó egyleti tagok kaphattak, míg útisegélyben az átutazó „műtársak” részesülhettek.19 Ez a segeiy- egylet azonban csak nagyon szerény tevékenységet fejtett ki, mert nem volt megfelelő anyagi alapja; a főnökök pl. még 1851. februárjáig sem fizették be az 1848-ban megajánlott összegeket. Másrészt a katonai és polgári kormányzóság — attól félve, hogy a pest-budai segélyegylet a berlini Gutenberg-egylethez hasonlóan — szocialista

17 Munkásmozgalmak 1848—49. Iratok a magyar munkásmozgalom történetéhez. Az anyagot összegyűjtötte és a Bevezetést írta Mérei Gyula. Budapest, 1948. 211.1. — A bécsi példának Brünn- ben, Prágában, Pozsonyban érvényesülő hatására Uo. 13., 196—199. 1. — A kollektív szerződés szövegét először Novitzky N. László közölte, reprodukálva a június 2-i dátummal ellátott kinyomtatott példányt is. Az irat szövegét lásd még Mérei Gyula Id. művében 207—208. 1.

18 Uo. 212. 1.

18 Novitzky N. László: I. mű 43—48. lapjain közli az alapszabály szövegét.

137