Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból

5 A MAGYARORSZÁGI ROMÁNOK KÉRIK IOAN DrAGO§ KINEVEZÉSÉT ISKOLÁIK IGAZGATÓJÁVÁ 1848. május 20. Méljen tisztelt Minister Úr! Az alkotmány utat nyitott, hogy a nép igazságos kérelmét s követelését nyilván kifejezhesse, üdvözöljük a kort, melly ezt előidézte, s örömmel karoljuk a szabadságot és az institutiot, melly azt biztosítani termett. Minekünk rövid, de alapos és igazságos kérésünk van, esedezünk egész tisztelettel méltassa azt figyelemre, s legyen kegyes megadni, mi, kik kérünk, és az kiért kérünk tellyesen megérdemlik azt. Bihar Megyének Szolgabírája Drágos János Úr mindnyájunk által egy szívvel, lélekkel tisz­telt s bizalommal övedzett polgártársunk, nemzetünk javát, felekezetűnk üdvét tellyes erejéből gyá­molította mindég, — mindég a Nép embere volt, mit rólla még ellenei is kénytelenek megesmerni; a politikai Conjuncturák nem engedték ugyan, hogy nyilvános szavát azokéba olvassza, kik a Kor­mány ellen harczoltak, de ezt eszélyesen cselekedte, mert született, s edzett Oláh, a Magyarhonban pedig az Oláh Nemzet gyenge lévén arra, hogy másokkal versenczhessen, mint igaz honfi, hű nem­zettag nem is tehetett eszélyesebben mind azt, hogy a hatalom előtt tegye eltűrővé óhitű oláh polgár­társait, mert a gyanú, hogy az óhitűek idegenek a magyar elemtől az egész felekezetre nehézkedvén, becsület kötelessége volt az Oláhok figyelmét a Sz(ent) korona tiszteletére irányozni; melly iránt mi mindnyájan követtünk, s követtyük ma is tellyes örömmel ölelvén a formát, melly azt jelenben kör­nyezi, s melly alkalmat nyújtott megmutatni minékünk Oláhoknak, hogy az Oláh nemzet óhitű ugyan, de magyarhonfi, s annak polgára tud is, akar is lenni.33 * * Nem harczolt tehát a Kormány ellen, de a nép mellett tett; s oskolák előállításában, felsegítésé­ben ernyedetlen buzgalommal működött, miről Bihar megye Jegyzőkönyvei tanúskodhatnak — s azért Ezen férjfiút óhajtanok az oláh oskolák Igazgatójának látni, és tisztelni, nem csak azért, mivel hozzá ragaszkodunk, hanem azért mivel erélyeségétől s szorgalmától sokat remélünk, — és mert e hivatásban a Honnak s Nemzetnek tehetne szolgálatot, — pedig hogy az óhitű oláhajkú honfiaknál illyen ember leg szükségesebb az fájdalom, de igaz. — Mélységes tisztelettel esedezünk tehát, hogy nevezett Drágo? János polgár társunkat az érin­tett állomásba lehető minél elébb béiktatni,s minekünk arra, hogy az idővel haladhassunk alkalmat nyújtani méltóztassék. — Lévén egyébiránt egész tisztelettel Nagy Váradon Május hó 20-án 1848. Minister Úrnak méljen tisztelő polgárok Sztupa Mihály nemzeti örsereg századosa s a N. Váradi G. n. e. Község megbízóija Popovits Theodor Szörényi lelkész Jankovits Koszta Velenczei képviselő”.31 A kérés — a forradalmi idő új' szokásához illően — népgyűlés elé került jóvá­hagyásra (Várad—Velence, 1848. május 20.). E fórum végzése; „Ezen petitio, fel olvasása után mind az Egyházi, mind a világi osztályból egybe gyülekezett öszvesség által köz örömmel fogadtatván, és szavazás alkalmával nevek 33 A kiemelés tőlem —- V. P. I. 31 Rajtuk kívül még 144 képviselő és lelkész aláírása, pecsétje, illetve kézjegye olvasható a beadványon. 100

Next

/
Thumbnails
Contents