Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása
TÖRÖK SZÓJEGYZÉK AKCSE (AKCSA) — török ezüstpénz, 1550 körül két magyar ezüst dénárt ért, BÉG — a török szandzsák katonai és polgári kormányzójának neve, BEGLERBÉG — a bégek bégje, a több szandzsákot tartalmazó tartomány katonai és polgári kormányzója, BOSZTÁN — a házak melletti veteményeskert neve, DZSIZJE — a fejadó, más néven harács, forint adó neve, DEFTER — jegyzék, mivel a tartományi kincstárakban készülő adóösszeírásokat nevezték így, s adójegyzék, EMIN — biztos, általában a török adó, -és vámszedők neve, HARÁCS — lásd DZSIZJE HÁSZ — a 10 ezer akcsénál magasabb értékű javadalombirtok neve, s általában a szultáni bírtok elnevezése, EMÁNET — a szultáni hász-birtok kezelési formája, HANE — az eredetileg ház jelentésű szó, később a fejadó adóegységének neve, KAPU — a magyar kapu szó átvétele, s a földesúri adóegységének neve, KANUNNAME — a török törvénykönyv (szabályrendeletek) neve, KILE — törökül kejl, súlymérték neve, s értéke különböző lehet, KÖJ TESZKERESZI — a falu teleklevele, vagy birtoklevele, MAHALLE — a városnegyed neve, MÜZEVEDZS — a házas férfi török neve, NÁHIJE — a szandzsáknál kisebb török közigazgatási területegység, SZANDZSÁK — eredetileg a török zászló szó, amit területegység értelmében is használtak, más néven liva, TAPU — a török telekinaatlan meaváltásának neve, VILAYET — a török tartomány, mint a legnagyobb köziaazaatási területegység neve, több szandzsákra oszlott fel, lásd BEGLERBÉG, VLAH — a Balkán félsziaeten lakó nómádpásztornép neve, amely török katonai szolgálatban állva félkatonai településeket alkotott, VOJNIK — a szerb harcos szó, amely a török szolgálatban álló vlahok neve, HELYSÉGNÉVMUTATÓ Ez a helységnévmutató a vásárhelyi náhije 1570. évi török részletes adóösszeírásának teljes földrajzi névanyagán kívül, az 1557/1558. évi fejadó, az 1560. évi részletes adó, és az 1578. évi részletes adó, valamint az 1632. évi részletes javadalombirtokosok (tímár defteri) jegyzékében szereplő helységneveket, az 1570. évi kézirat neveinek ABC sorrendjében közli. Az 1570. évi kézirat helységneveit sorszámmal láttuk el, ami a visszakeresésüket könnyíti meg. Minden helységnél, a középkori első magyar okleveles említés keltét és névalakját, továbbá a fenti öt török említést, valamint földrajzi elhelyezkedését és jelenlegi helyzetét jelöljük. A felhasznált forrásokat rövidített alakban használjuk, s ezek a rövidítések a következők. Borovszky. Bodnár. Coll. Csánki. E—158. E. kát. felm. f. Görög. Györffy. Had. Lt. Hnt. Károlyi. k. ks. km. — Csanád vármegye története 1715-ig, II. kötet, Budapest 1897, —■ Bodnár Béla, Hódmezővásárhely és környékének régi vízrajza; A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, —• II. 5. sz., Szeged 1928, — Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I. kötet, Budapest 1897, — Conscriptiones portarum, XIII. kötet, — Első katonai felmérés (1783), — falu, — Görög és Kerekes, Magyar Atlasz... Budáé 1800, — Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Budapest 1963, — Hadtörténelmi Levéltár, — A Magyar Népköztársaság Helységnévtára, Budapest 1973, — A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története, II. kötet, Budapest 1911, — község, — külsőség, — kilometer,-54
