Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

értelmében is polgári magántulajdonná válhattak, mint majorsági földek, hanem azt is, hogy a közös használatban maradt Rétből mégegyszer kivehette a részét,

Csongrádon is szóba került 1845-ben az örökváltság. Palugyai azt állítja, hogy 1 000 000 Ft-ért meg is váltotta magát a város.41 Valójában a tárgyalások nem vezettek konkrét eredményre. Addig húzódtak-halasztódtak, míg az országos események folytán az örökváltság tárgyát képező „földesúri javadalmak”, „birtokok és földesúri igazak” örökváltság nélkül a csongrádiak kezébe kerültek. Ennek az lett a következménye, hogy Felgyő, mint az uraság fönntartott és saját művelésű birtoka, elszakadt Csongrádtól.42

1837-ben az orosháziak is megkísérelték a barátságos egyezkedést, de nekik sem sikerült. A hosszas úrbéri per akörül forgott, hogy mekkora legelőterület jár egy jobbágytelekhez. Az úriszék 16 holdat ítélt, a megyei törvényszék 22-t, a helytartó- tanács 18-at. így a község 1424 holddal itt is megrövidült. Orosháza pedig már addig is a későnérkező hátrányát szenvedte: a környező pusztákat mind lefoglalták a vásárhelyiek, komlósiak, szentesiek, gyulaiak. Neki a közelben csak a 5425 holdas csákói puszta haszonbérlete volt lehetséges. A Károlyiak most ezt is meg akarták szüntetni. Sőt! A község határából annak Vásárhely felőli részéből akartak 4600 holdat majorság céljára kiszakítani.43 Az orosháziak 1846-ban még a császárhoz fellebbeztek, amikor már az urasági földmérő úgy rajzolta a térképet, hogy a gyopá- rosi ugar a későbbi Soppa major és kakasszéki major területe az uraságénak volt bejelölve. Végül is csakugyan úgy történt. A földbirtokrendezés a Károlyiaknak juttatta a szóban forgó határrészt.44

A Csongrád-vásárhelyi uradalomban a legelőelkülönzési eljárás akár megegyezéssel, akár bírói ítélettel történt, a földesúr gyarapodását eredményezte. A területi nyereségen kívül az a lehetőség is egyre jobban kibontakozott, hogy a majorsági gazdaság rentábilis nagybirtokká alakulhatott.

URADALMI GAZDÁLKODÁS

I. FÖLDESÚRI BEVÉTELEK a) Úrbéri szolgáltatások

1. Taksa, földbér

A Rákóczi-szabadságharc leverése után mindkét földesúrnak fizetgetnek a vásárhelyiek, hogy mindkettőjük pártfogását megnyerjék. Szükségük is van rá, hiszen éppen ekkoriban fogtak hozzá a református templom tornyának építéséhez, illetve a főépület újjáépítéséhez. 1722-ben Károlyi Sándor 30 000 forintot fizetett Schlicknek, 6000-et a német lovagrendnek, néhány ezret egyéb „volt tulajdonosoknak”. Egyetlen évtized alatt megtérült a gróf pénze. Kiadásai minimálisak. Jóformán csak a tiszttartójának fizet. Cselédjei élelmezését inkább elvállalták a vásárhelyiek, mintsem robot41 Palugyay 1855, 475.

42 László—Tarr—Nagyistók

43 Nagy 1965, 12.

44 Uo. 13.

72