Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

kisholdban

kát. holdban

jobbágy telekben

(1100 n. öl)

(56 holdban)

Vásárhely Szántó és kaszáló

83 158 6/8

57 171 kh

1458

422 n. öl

Belső és külső legelő

90 935

62 517 kh

1623 7/8

1 300 n. öl

Árendás földek

26 988 7/8

18 554 kh

481 7/8

590 n. öl

Erdő (füzes)

71 4/8

49 kh 250 n. öl

1 2/8

Szőlő

1 872 7/8

1 287 kh

949 n. öl

33 4/8

Összesen:

203 032

139 580 kh

3625 4/8

311 n. öl

Sámson Puszta Szántó és kaszáló

2 617 3/8

46 5/8

Dohán y kertészet

884 2/8

15 7/8

Szőlő

6 4/8

1/8

Összesen

3 508 1/8

2 156 kh

435 n. öl

62 5/8

Csongrád- Vásárhelyi

uradalom

Összesen:

3 17 537

222 688 kh

5626 6/8

393 n. öl

Az urbárium behozatala óta az uradalom részben természetben szedte a járadékot. Szükségleteit jórészt ebből tudta fedezni, nem kényszerült pl. tojást, vajat, stb. termelni. Némileg ez is hozzájárult ahhoz, hogy majorsági gazdálkodása évtizedeken át külterjes állattartó gazdaság maradt. Amikor uradalmi gazdálkodást említünk, mindig egységben kell látnunk az egész uradalmat zsellérestül, jobbágyőstől, majorsági gazdálkodásával. A Csongrád-vásárhelyi uradalom a 18. század végén házasság útján is gyarapodott. Nem hiába forgolódott Károlyi Antal a bécsi udvarban, a „... Tu felix Austria nube” szellemét magára is alkalmazta: feleségül vette Harruckern Jozefinát, akinek hozománya Szentes, Szentlászló, Bökény, Kiskirályság, Orosháza, Szénás, majd Csaba, Kondoros, Gerle, Vanthát, Csorvás, Kis Apácza, Szent Miklós, Soprony, Megyer és két bécsi ház. Antal gróf 1791-ben bekövetkezett halála után az özvegy kormányozta az egész birtokot, míg fia, József nagykorúvá nem ért. A hatalmas Harruckern birtok 1798-ban került öröklődési osztályra. A már említett csabai részbirtokot vásárlással szerezte meg az özvegy. A fiatal Károlyi József nem volt hosszú életű. A felesége, Waldstein-Wartenbergi Erzsébet, három fiával magára maradt. Később Keglewich Ágostonhoz ment nőül. A grófnő 1804-ben a Csongrád uradalomhoz megszerezte a böldi és újfalusi pusztát, amely Keglewich birtok volt. 1805-ben megvásárolta Csekonics gróf fóti uradalmát. Mint özvegy gyámja volt fiainak, kezelte vagyonukat. Halála után néhány hónapig a második férje volt a gyám, de 1813 decemberében ő is meghalt. Ekkor Károlyiné testvére báró Waldstein-Wartenberg Emmánuel lett a kiskorú gróffiak gyámgondnoka, — 1813- tól 1821-ig, István gróf nagykorúságáig. A gyámság idején a Károlyi birtokon is éreztette hatását a nagy gazdasági konjunktúra. Az uradalom ismét újabb és újabb támadást intézett a közlegelők ellen, majorsági birtokai növelése érdekében. A szentesi határban megnövelte a szentlászlói majorságot: „A Veker vize innenső partján az

6