Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

József 1774. évi térképe még a vásárhelyieket igazolja. Szállásföldnek ábrázolja a csomorkányi úttól délre eső sámsoni határt. Néhány évtized múlva a térképek uradalmi legelőként jelölik.20 Az említett Vertics térképen az újvárosi pusztán urasági vendégfogadót látunk, mellette kihasított csárdafölddel. De ettől északra és délre még ott találjuk a vásárhelyi gazdák baromkútjait, a Czeglédi göböl kútját a Mágocs ér partján, Szél János kútját, a Kaszap göbölyét stb. A mágocsi és derekegyházi pusztán már az allodiális gazdálkodás épületeit jelölték. A Kéktót is már a derekegyházi határhoz rajzolta a térképész. Az 1808. évi vármegyei összeírásban a város neve mellett — se Sámsonról, se Mágocsról és Újvárosról nincs említés.

A Csongrád-vásárhelyi uradalom tagolódása művelési ágak szerint a 18. század utolsó harmadában:21

kisholdban (1200 n. öl)

kát. holdban

jobbágytelekben telekben (58 holdas)

Csongrád város

Szántó föld és

kaszáló

29 849

514 5/8

Belső és külső legelő

17 659 6/8

304 3/8

Árendás föld

16 981 2/8

292 6/8

Erdő (füzes)

56

1

Szőlő

915 4/8

15 6/8

Összesen:

65 461 1/2

49 096 kh

200 n. öl

1128

Csany Puszta

Szántó föld és

kaszáló

1 694 4/8

29 1/8

Legelő

892 6/8

15 2/8

Mocsaras rét

2 041

35 2/8

Összesen:

4 628 2/8

3 471 kh

300 n. öl

78 6/8

kisholdban

kát. holdban

jobbágytelekben

(1100 n. öl)

(56 holdban)

Szegvár

Szántó föld és

kaszáló

5 082 7/8

90 6/8

Legelő

5 678 1/8

101 3/8

Árendás föld

8 829 2/8

157 4/8

Szőlő

117 3/8

2 1/8

Összesen:

19 707 5/8

13 544 kh

1 450 n. öl

351 7/8

Derekegyháza

Puszta

Szántó és kaszáló

8 248 6/8

147 2/8

Legelő

12 955 6/8

231 2/8

Összesen:

21 204 4/8

14 453 kh

150 n. öl

378 4/8

83 01. KcsL S 82 Térképtár No 133/1. 81 01. KcsL S 82. Térképtár No. 103.

65