Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
Ehhez hozzá kell még számítani a szegedi járás szociáldemokrata tagságát, amely mindössze 39 fővel emelkedett március hónapban, 868-ról 907-re. A városi párt- szervezetek száma ekkor 1947 áprilisában 47, a falusiaké pedig 12. Az SZDP létszáma, szervezeti helyzete és összetétele a választás előtti tagrevízió és ellenőrzés időszakáig lényegesen nem változik. 1947 júniusában 13 400 városi és 930 járási párttag szerepel a 48 városi és 13 járási szervezet kimutatásában. Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a tagok nagyrésze névleges volt. A fizető tagok, vagyis a ténylegesen a pártban tevékenykedők létszáma — ez a kettő kb. egybeesik — azonban a kimutatott tagság 50%-át sem éri el. Az ellenőrzés előtti utolsó adatok alapján júniusban a városban 4944-en, a környéken pedig 387-en fizettek csak tagdijat. Ez egyébként egyik magyarázata is az SZDP politikai és szervezeti gyengeségének. Ez tette szükségessé a taglétszám revízióját. Ennek alapján a városban 1947 augusztusában a 48 szervezetben 5206 fős szociáldemokrata tagság tevékenykedett. A 14 falusi szervezetben az augusztusi mozgalmi jelentés változatlanul 947 főt tüntetett fel, akik közül 367 fizetett tagdíjat.248 Az MKP taglétszáma ugyanebben a periódusban további egyenletes, fokozatos fejlődést mutatott Szegeden. 1947 január—februárban 4 új üzemi szervezet jött létre. Ezekkel az üzemi szervezetek száma 28-ra nőtt, amelyekben 3157 tag tevékenykedett. Ezenkívül all kerületi szervezetben 3811, a 11 falusi szervezetben 1834, a 14 tanyai szervezetben pedig 1400 fő, összesen tehát 1947 februárjában 64 alapszervezetben 10 202 volt az MKP tagjainak száma. A párttagság létszámának növelése ekkor már más pártokból is történik, többek között az SZDP-bŐl való átléptetés is jelentős. Várostanyán 20 fő lépett át az SZDP-ből, az Újszegedi Kenderben is onnan akartak átléptetni munkásokat a párt befolyásának növelésére. 1947 júliusában 69 szervezetben 11 166 fő az MKP taglétszáma Nagyszegeden, ebből 7500 fő a városban tevékenykedik.249 Említésre méltó, hogy júniustól inkább a városban emelkedett a taglétszám, a falvakban viszont stagnált. A két párt adatainak összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy az MKP taglétszáma 1947 nyarán túlszárnyalta az SZDP tényleges taglétszámát, akár Szeged köz- igazgatási területét, akár az MKP Nagyszegedi Bizottságának területét vesszük figyelembe. Ez jelezte a párt politikai súlyának, befolyásának állandó növekedését, a párt szervezeti erősödését. Januárban még elégedetlenek a munkások kommunista pártba történő belépésének alacsony számával, különösen a kisebb üzemekben. Az összeesküvés leleplezése, a napi követelések elérése, a tömegpolitikai munka javulása azonban egyre érezhetőbbé tette a tömegek hangulatának az MKP felé fordulását. A munkásosztály egyre inkább a kommunistáktól várta a kérdések megoldását és mind kevésbé az SZDP-től. Az MKP tekintélye nőtt tehát az üzemi munkások között. Az Újszegedi Kenderben is sikerült eredményt elérni mégpedig úgy — és ez fontos a két párt viszonya szempontjából — hogy egy sikertelen szociáldemokrata akciót kihasználva támadták és lehetetlenné tették az SZDP üzemi titkárát.250 Az SZDP üzemi szervező munkája viszont a márciusi tagtoborzó hónap után alábbhagyott. Az MKP munkástagjainak létszámát tekintve is megelőzte ekkor már testvérpártját, mivel üzemi szervezetei 3157 fős tagsággal rendelkeztek, míg az SZDP üzemi szervezeteiben csupán 2310 tag volt.251 A párt tekintélye a tavaszi hónapok során más rétegek — még a középrétegek — között is megnőtt. A leggyengébb terü248 Az adatösszeállítás az SZDP mozgalmi jelentése alapján készült. PI Arch. 283—3/13. 249 Az adatösszeállítás az MKP szegedi szervezetének jelentése alapján készült. PI Arch. 274—16/157. 250 Uo. 251 Uo. 174—16/157., 283—3/13. 240
