Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása
tességet élvező bírók, újonnan települtek számát is be kell számítanunk. Az utóbbiak felbecsülhető száma szintén korábbi kutatások szerint legkevesebb 30%, azonban bizonyos helyeken, mint a kalocsai náhije 1548. évi adóösszeírásában is a 40%-ot is elérheti. 27 A vásárhelyi náhije összes népességének kiszámításához a 30%-os rá- számítást alkalmaztuk, s egy kiscsalád átlagos létszámához pedig a történeti statisztikai irodalomban alkalmazott szokásos öt fővel számoltunk. Vizsgálataink eredményeképpen 1560-ban az összes népesség létszámát 4000 fő körül állapítottuk meg, s ebből Vásárhelyen mintegy 1200 fő élhetett. Tíz évvel később már a náhije összes népessége elérte a 6000 főt, s ebből 2350 fő vásárhelyi, 350 fő szentesi lakos volt. Vásárhely lakossága tehát tíz év alatt megkétszereződött. A náhije népességszáma tehát a fenti időszakban a városokban megkétszereződött, a falvakban pedig csupán egy- tizedével növekedett, s így összesítve egyharmadával növekedett meg. A vásárhelyi náhije területén korábbi említéseink szerint délszláv lakosság is élt. Az összes népesség nemzetiségi megoszlásának 1560—1570 között kiszámításához a magyar, a délszláv és a vegyes népességkategóriákon belül az odatartozó hane- számokat, kapu-számokat és családfőszámokat vetettük össze. A nemzetiségi megoszlás megvizsgálása során így 1560-ban az összes népesség 88,18 %-a magyar, 5,20 %-a délszláv és 6,62 %-a vegyes kategóriába sorolható volt. A vegyes kategóriába soroltuk azokat a falvakat, ahol a magyar és délszláv személynevek egyenlő számban váltogatták egymást. Ezen szempontok szerint 1560-ban tisztán délszláv Tőke és Derek- egyház (valószínűleg akkor Dragigy) és a vegyes, magyar—délszláv keverék családokkal lakott Kéktó Ráros és Donád falu volt. Ez a nemzetiségi megoszlás 1570-re lassan megváltozott. A náhije összes népességének már csak 87,05 %-a tisztán magyar, 5,05 %-a tisztán délszláv és 7,00 %-a vegyes lakosságú helységekben élt. Tőke, Derékegyház és Kéktó Ráros vegyes nemzetiségűvé vált, viszont Donád délszlávosodott el. 4. táblázat: A vásárhelyi náhije nemzetiségi megoszlása 1560—1570 között Nemzetiségek Adóegységek --------------------------------------- -------------------------------m agyar délszláv vegyes 1560-ban 1570-ben 1560-ban 1570-ben 1560-ban 1570-ben Hane-szám 577 816 32 60 37 65 Kapu-szám 553 741 32 58 37 63 Családfőszám 767 799 32 59 41 65 Lélekszám 3527 5200 208 350 265 450 Százalékarány: 88,18% 87,05% 5,20% 5,05% 6,62% 7,00% A 4. táblázat nagyon jól szemlélteti a délszláv nemzetiség beolvadási folyamatát, tíz év alatt az együttélés során meginduló házassági kapcsolatok első fázisában a tisztán magyar és tisztán délszláv népesség egyaránt lecsökkent, s a vegyes népességű kategória létszáma növekedett meg. Ez a folyamat területi eloszlásban úgy mutatkozik meg, hogy 1560-ban tisztán délszláv Tőke falu vegyes nemzetiségűvé válik, s Do- nát, pedig tiszta délszlávvá lesz. 1570-ben Tőke, Derékegyház és Kéktó Ráros már vegyes nemzetiségű falvak, ahol magyar családnevű apáknak délszláv keresztnevű fiaik, nyilvánvalóan délszláv feleségeik révén mutatkoznak meg. Tőke faluban, a Eluszár családnév egy időben, hol magyar, hol délszláv keresztnévvel szerepel, ami 27 A szegedi szandzsákbeli népességszámításról: Győré Kornél, Bácska népességszáma a XVI. század végén. Történeti népesség-statisztikai vizsgálat; in LÉTÜNK III. évf., 2—3. sz., Újvidék 1974, 171—177 1. 16
