Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

emlékezve írta Borbás Lajos, hogy „...olyan agyonolvasott és az állandó lapozgatás közben elsallangosodott könyveket azóta sem láttam...”84

Az Összevezetőség ezentúl a munkásotthonban tartotta megbeszéléseit, s a különböző akciók kiinduló pontja is a Bocskai utca lett. Itt készítették elő az 1930-as év legjelentősebb megmozdulását, a szeptember 1-i munkanélküli tüntetést, mely egyúttal a szentesi munkásmozgalom talpraállásának is bizonyítéka lehet.

Érdemes megemliteni, hogy a munkásotthon ügyét tárgyaló augusztus 29-i közgyűlés idején már érződött a feszült légkör. A sajtó már napokkal korábban hírül adta, hogy szeptember 1-én nagyszabású utcai tüntetésre készülnek a szociáldemokraták.85 A munkásotthon segélyének vitájában, a segély megadását ellenző képviselők nem titkolták, hogy a tüntetés híre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kért összeg megadása ellen szavaztak.86

A szociáldemokrata központ által meghirdetett országos méretű munkanélküli tüntetés híre ellenintézkedésekre késztette a rendőri szerveket. Az 1930. augusztus 27-én kelt BM-—körrendelet értelmében, mely intézkedett arról, hogy „...oly gyűlések és felvonulások, amelyeket egyes pártok a munkanélküliekkel karöltve akarnak tartani, tudomásul nem veendők, ill. az ilyenektől az engedély megtagadandó...” A helyi hatóságok betiltották az augusztus 31-re tervezett népgyűlést és a szeptember 1-i tüntető felvonulást.87 Ezen túlmenően a rendőrség felhívására a munkaadók közölték munkásaikkal, hogy aki hétfőn (szept. 1) tüntetés céljából elhagyja munkahelyét, azt azonnal elbocsájtják állásából.88 Mindezzel párhuzamosan a Szentesi Hírlap azt hangoztatta, hogy a szentesi szakszervezetek nem helyezkednek szembe a rendőrség tiltó határozatával, és sem a népgyűlést, sem a tüntető felvonulást nem tartják meg.89 Ez nem felelt meg a valóságnak. A Szakszervezeti Bizottság ugyanis a a hatósági tilalom ellenére felszólította a munkásságot, hogy akik munkába is állnak, hétfőn hagyják abba a munkát és vonuljanak fel.90 Ugyanakkor felszólították a kereskedőket, hogy a szóban forgó napon tartsák zárva üzleteiket, az esetleges incidensek miatt.91 Ilyen előzmények után érkezett el a kritikus hétfői nap. A reggeli órákban semmi sem vallott arra, hogy valami készülődne, csupán a kerékpáros rendőrjárőrök száma volt több a megszokottnál. 11 óra után egycsapásra mozgalmassá vált a város képe. A járőrök jelentették a szolgálatot teljesítő rendőrtiszti különítménynek, hogy egy 100—120 fős munkáscsoport igyekszik a Klauzál utcán a belváros felé „Munkát! Kenyeret! ’’jelszavakat hangoztatva. A helyszínre érkező rendőrök felszólítása ellenére a munkások tovább folytatták „sétájukat”. Erélyesebb eszközhöz nyúlva, egy-egy mellékutcába terelték a felvonulókat, így bontva meg soraikat. Alig oszladozott a tömeg, midőn újabb jelentés érkezett, hogy a Rákóczi Ferenc utcában is halad egy közel 100 főből álló csoport. A rendőrök az előbbihez hasonló módon jártak el. A délelőtt folyamán még a város három különböző pontján volt szükség a rendőrség közbelépésére, hasonló okból. A tüntető séta során 21 munkást vettek őrizetbe a hatóság emberei.92

84 Borbás Lajos : Képek a szentesi munkásmozgalomból a századfordulótól a felszabadulásig. Csongrád megyei könyvtári füzetek 8. Szeged, 1977. Somogyi-Könyvtár 44. 1.

85 Alföldi Újság, 1930. aug. 24.

86 CsmL (Szf) 1930. aug. 20. Szentes város kgy. jkv. 215. sz.

87 CsmL (Szf) 83/1930. sz. Alisp. ein. ir. (6622/1930. B. M. VII. rés. körrendelet)

88 Szentesi Hírlap, 1930. szept. 2.

89 Szentesi Hírlap, 1930. aug. 31.

90 Szentesi Hírlap, 1930. szept. 3.

91 Szentesi Hírlap, 1930. szept. 2.

92 Az 1930. szept. 1-i szentesi eseményeket részletesen ismerteti az Alföldi Újság, 1930. szept. 2-i és a Szentesi Hírlap, 1930. szept. 2-i száma. Az országos eseményekre vonatkozóan lásd Borsányi György: i. m. 97—123. 1.

146