Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

A szentesi mozgalom vezetői ezeket a megoldást sürgető problémákat vitték az 1930 júniusában összehívott közgyűlés elé. Mivel a megoldandó kérdések túlnőttek a város határain, a megoldást is szükségszerűen azon kívül kellett keresniök. Ezt célozták a szociáldemokrata képviselők által előterjesztett indítványok, melyek országos méretű gondokra kerestek, ill. adtak egyértelmű választ. A kispolgárság leromlott helyzetét taglalva indítványozták, hogy: „Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy úgy a pénzügyigazgatóságnál, mint a pénzügyminiszternél sürgősen járjon el a kisiparosok és a kiskereskedők érdekében, hogy úgy a kisiparosok, mint a kiskereskedők összes adóhátralékát, valamint az 1930. évre kivetett összes adóját minden fellebbezés nélkül hivatalból töröljék.”48 Rátérve az építőipari munkások problémájára, elmondták, hogy 80%-uk 8—9 hónap óta munka nélkül van, „...már régen elfogyasztották, ami kevés élelmet a múlt évi keresetből beszerezni tudtak, sem kölcsönt, sem hitelt már nem kapnak, az éhhalálnak vannak kitéve, teljesen lerongyolódva, reménytelenül állnak, illetve néznek a jövőbe, amikor még kilátás sincs munkára...” Ezeket szem előtt tartva a szociáldemokrata képviselők mindenekelőtt indítványozták: mondja ki a közgyűlés, hogy felirattal fordul a törvényhatóságon keresztül a kormányhoz és kéri, hogy haladéktalanul folyósítson kölcsönt a régen tervbevett munkák sürgős beindításához. A továbbiakban, túllépve az építőmunkások szűkebb érdekének hangoztatásán, sőt még a szentesi munkásság lokális érdekein is, indítványozták: kérjék a kormánytól a napi 8, ill. a heti 48 órai munkaidő törvénybe iktatását, valamint a törvény rendelkezésének minden iparágra való kiterjesztését és a túlórázás megszüntetését. Szorgalmazzák továbbá a munkahiány esetére szóló biztosítás törvénybe iktatását és a törvényes segélyezés életbe léptetéséig az önhibájukon kívül munka- nélkülivé vált munkások és alkalmazottak gyorssegéllyel való ellátását.49

Szentesen a problémák ilyen irányú megközelítése ettől az 1930 júniusi közgyűléstől kezdve állandósult. Még ugyanez év decemberében a szociáldemokrata képviselők ismételten indítványozták: „...A közgyűlés feliratban kérje a kormányt, hogy sürgősen — még ez évben — terjessze be a képviselőház plénuma elé és tárgyalja le a munkanélküli segélyről szóló törvényt.”50 51 1932 tavaszán a munkaalkalom teremtése és a napi 8 órás munkaidő bevezetése mellett már megjelent az a követelés is, hogy a közgyűlés sürgősen hívjon össze a munkaadók és munkások képviselőiből egy bizottságot a minimális órabérek megállapítására51 Az év végén pedig indítványozták a város munkálatain a 40 órás munkahét bevezetését, a napi bér épségben tartása mellett52

Természetesen ne gondoljuk, hogy a szociáldemokrata képviselők gazdasági érdekképviseletet célzó munkája a fenti indítványokkal kimerült. Minden olyan kérdéssel foglalkoztak, amelyek jelentősek voltak a város, ill. annak munkás és kispol48 CsmL (Szf) 1930. jún. 27. Szentes város kgy. jkv. 179. sz. Három hónap elteltével a szociáldemokrata képviselők újabb indítványt nyújtottak be a kisiparosok és kiskereskedők adókedvezménye tárgyában CsmL (Szf) 1930. szept. 26. Szentes város kgy. jkv. 272. sz.

49 CsmL (Szf) 1930. jún. 27. Szentes város kgy. jkv. 180. sz. Jellemző módon, mindkét indítványt úgy terjesztette a polgármester a képviselő-testület elé, mint példát arra, hogy milyen kérdések nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Ennek megfelelően egyik indítványt sem bocsájtotta tárgyalásra.

50 CsmL (Szf) 1930. dec. 5. Szentes város kgy. jkv. 329. sz. Megjegyzendő, hogy az év utolsó hónapjaiban továbbra is munkanélküli küldöttségek ostromolták a megyeházát és a városházát. Novemberben például 14 napon belül 7 munkásküldöttség kereste fel a polgármesteri és alispáni hivatalt. Alföldi Újság, 1930. nov. 5.; 6.; 9.; 15.; 18.; 19-i számai.

51 CsmL (Szf) 1932. márc. 18. Szentes város kgy. jkv. 69. sz.

52 CsmL (Szf) 1932. nov. 18. Szentes v. kgy. jkv. 260. sz. (A felsorolt követelések megítéléséhez lásd Borsányi György: „Munkát! Kenyeret!” A proletáriátus tömegmozgalmai Magyarországon, a gazdasági válság éveiben (1929—1933). Bp. 1971. Kossuth K. 84—88. 1.)

140