Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

egy csapásra megtört az ünnepélyes hangulat áhítata. „A Szociáldemokrata Pártban szervezett munkás, alkalmazott, földmíves és kispolgári tömegek képviselői ma első ízben jelentünk meg városunk képviselőtestületében — kezdte meg hozzászólását ifj. Szőke. — Nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy rá ne mutassunk azon történelmi tényre, hogy ezek az értékes néprétegek évszázadokon át ki voltak zárva az alkotmány sáncaiból, és ma is csak alig juthattunk be a közigazgatás rendezéséről szóló törvény drótakadályain és farkasvermein keresztül városunk vezetőségébe. Ha elkésve és kevesen érkeztünk, a történelem előtt a felelősséget azoknak kell viselniük, akik ezt így rendezték...” A kőművessegéd félre nem érthető szavai nem kis idegességet váltott ki a jobboldalon helyet foglaló virilis és kormánypárti képviselőkben. Néhány hasonló hangvételű és megfogalmazású megállapítás után, ifj. Szőke Ferenc megkezdte a szociáldemokrata városi képviselő-testületi frakció munkaprogramjának ismertetését. A deklarációból kiderült, hogy gazdasági téren első helyen követelik az ipar és a kereskedelem fellendítését, a progresszív adózás bevezetését. A városfejlesztés érdekében sürgős feladatnak tartják a városi közművek kiépítését, a közvilágítás megoldását, új óvodák és iskolák építését. Kívánják az egyszerű köz- igazgatást, ahol érvényesül az az igazság, hogy a hivatal van a népért és nem a nép a hivatalért. Szociális kérdésekkel foglalkozva, első helyen említik az olcsó és egészséges kislakások építését, a munkanélküliek segélyezését, a szegényápolás kifejlesztését és megjavítását. Kívánják továbbá az ingyenes népoktatás bevezetését, valamint ingyenes népfürdők, strandfürdők létesítését.32

A deklaráció felolvasását követő dermedt csendet dr. Cicatricis Lajos, a jobboldal prominens képviselője törte meg.33 Nem egészen jól leplezett ingerültséggel kijelentette, hogy ilyen deklaráció elhangzása mellett nem lehet szó nélkül elmenni. „Nem tartom megengedhetőnek — mondotta — a múlt idők elleni sötét megállapításokat, mert az a történelem meghamisítása, hogy a közhatalmat képviselő osztály kizárta volna a munkásságot bármikor is az alkotmány sáncaiból...” Határozottan visszautasította azt a vádat, hogy a becsületes polgári társadalom nem viselte volna a szívén a munkásosztály boldogulását. A deklarációban felsorolt kívánalmakat illetően feltette a kérdést, hogy: miből? „Hogy csináljuk meg, amikor a társadalom roskadozik a terhek alatt? Úgy próbálkozzunk, mint 1919-ben, amikor a Tyúkpiactérről vitték el még a cigány gyerekek is a sütnivaló libát?!...”34 * Cicatricis Lajos beszéde, azon belül is 1919 emlegetése, igen vegyes érzelmeket keltett a képviselőtestület tagjaiban. A nyílt kihívásra a 19-es múltja miatt meghurcolt Vajda Imrez&, a szociáldemokrata frakció vezetője válaszolt. Méltánytalannak minősítette, hogy az 1919-es eseményekért a felelősséget arra a munkásságra kívánják hárítani, melynek köszönhető volt a még nagyöbb rombolások elkövetkezésének megakadályozása.36

32 Szenvedélyes vita a szociáldemokrata pártprogram körül a városi képviselő-testület alakuló közgyűlésén. Alföldi Újság, 1929. dec. 20. Megjegyzés: A szociáldemokrata képviselők deklarációját és a nyomában kibontakozott vitát a közgyűlési jegyzőkönyv összeállítói nem tartották megemlítésre méltónak, így az kimaradt a jegyzőkönyvből. Csak mint napirendi pontot említi meg a deklaráció felolvasásának tényét. CsmL (Szf) 1929. dec. 19. Szentes város kgy. jkv. 340. sz. Az alakuló közgyűlés részleteiről az idézett újság tudósításából tudhatunk meg többet.

33 Dr. Cicatricis Lajos 1892-ben Csongrád vármegye főjegyzője, 1900-ban pedig alispánja lett. 1910—1917 között ő volt Csongrád megye főispánja. A királyi tanácsosi cím birtokosa, 1927-től Csongrád vármegye választott felsőházi tagja, a városi képviselő-testület választott képviselője.

34 CsmL (Szf) 1929. dec. 19. Szentes város kgy. jkv. 340. sz. Alföldi Újság, 1929. dec. 20.

33 Vajda Imre (1885—1952) életútját 1: Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szeged, 1973. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága. 101—103.[1. A Tanácsköztársaság alatti szereplésére hivatkozva, a megyei és a városi mandátumát megtámadták, s egy időre fel is függesztették. 1930 januártól szeptemberig folyt a huza-vona mandátuma körül, míg végre a közigazgatási bíróság megsemmisítette a mandátumát felfüggesztő határozatot. Alföldi Újság, 1930. jan 16.; Alföldi Újság, 1930. febr. 6., szept. 11.

136