Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

Kossuth párti jelölt Szociáldemokrata párti jelölt Kisgazdapárti (és 48-as kör) jelölt Polgáripárti-kormánypárti jelölt

— 20 (50%)

— 10 (25%)

— 9 (22,5%)

— 1 (2,5%)

A közelgő városi képviselő-testületi választásokra természetesén a kormánypárti oldalon is nagy buzgalommal készültek. Tevékenységük nagyrészt arra irányult, hogy megbontsák az ellenzék egységét. Különösen érzékenyen érintette őket a Kisgazdapárt állásfoglalása, mely által a gazdatömegek jó részének szavazatától estek el. így agi- tációjuk során elsősorban a kisgazdákat igyekeztek rábírni az ellenzékkel való szakításra. A gazdakörök vezetőit különböző ígéretekkel halmozták el, kilátásba helyezve nekik, hogy jelölik őket a kormánypárti listán, ha felhagynak az ellenzék támogatásával.19 A Kossuth Pártot és a kispolgári tömegeket a szentesi munkásságra szórt képtelen vádak hangoztatásával igyekeztek eltávolítani az SZDP-től. A kormánypárt vezéralakja, dr. Szeder Ferenc János országgyűlési képviselő például az egyik választási nagygyűlésen azzal vádolta a szentesi munkásságot, hogy a hazát nem ismerik el, és nem tisztelik a nemzet kegyeletének kifejezőjét, a magyar Himnuszt.20

Hogy mennyire hatástalan maradt a kormánypárt ellenzéket megbontó igyekvő akciója, az kiderült a választások eredményéből.

A szavazás napját 1929. december 15-re tűzte ki az alispán. Ezen a napon a választók 5 választókerületben, ezen belül 11 szavazókörben szavazhattak.21 Figyelembe véve a későbbi évek városi képviselő-testületi választásain a szavazati jogukkal élő választók számát,22 megállapítható, hogy az 1929 decemberi választások alkalmával a választópolgárok részéről viszonylag nagy érdeklődés volt tapasztalható. A szavazati joggal rendelkező 6601 szentesi polgár közül 3825 adta le szavazatát, tehát a választók 57,9 %-a élt szavazati jogával.23

Az egyesült ellenzék jelentős sikereket könyvelhetett el magának. Az öt választó- kerület közül háromban az ellenzéki lista 100%-os győzelmet aratott, egy választó- kerületben a kormánypárti lista futott be, egyben pedig vegyes eredmény született. A 40 választott képviselői mandátumból az ellenzék 24-et (60%) szerzett meg, a maradék 16 mandátum (40%) a kormánypártnak jutott.24 A 24 ellenzéki mandátumból a Kossuth Párt 11-et (45,8%); a Kisgazdapárt (és 48-as Kör) 7-et (29,1 %); az SZDP 6-ot (25%) mondhatott magáénak.25

Ezek az eredmények nem kis bizakodást váltottak ki ellenzéki oldalon a jövőt illetően. Ennek szemléltetésére elég csak két sajtó tudósítást egybevetni. Az egyik 1917. április 22-én jelent meg, egy nappal az utolsó városi képviselő-testületi válasz19 Alföldi Újság, 1929. dec. 10.

20 Éles választási küzdelem. Alföldi Újság, 1929. dec. 10.

21 A választókerületek, ill. szavazókörök részletes beosztását közli az Alföldi Újság, 1929. nov. 27-i száma.

22 Az 1932. dec. 18-i választásokon a választójoggal rendelkező polgárok 40,4 %-a élt szavazati jogával. Az 1935. dec. 19-i választásokon pedig a választók 51,1 %-a szavazott. Alföldi Újság, 1932. dec. 20.; 1935. dec. 22.

23 Alföldi Újság, 1932. dec. 20.

24 Győzött a demokrácia. Alföldi Újság, 1929. dec. 17.

25 A megválasztott 24 ellenzéki képviselő foglalkozás szerinti megoszlása: értelmiségi 4 (16,6 %); gazdálkodó 11 (45,8 %); iparos-kereskedő 4 (16,6 %); munkás 5 (20,8 %). Alföldi Újság, 1929. dec. 17. A városi képviselő-testületbe beválasztott 6 szociáldemokrata képviselő: Vajda Imre földmunkás, Buzi Sándor földmunkás, Rózsa Dobos Mihály földmunkás, ifj. Szőke Ferenc építőmunkás, Ambruzs Albert építőmunkás, Kádár Sándor kőműves mester. (Vajda Imrét két választókerületben is megválasztották. Egyik mandátumáról lemondva, Rózsa Dobos Mihály póttagból képviselővé válhatott.) U. ott, lásd még CsmL (Szf) 1929. dec. 19. Szentes város kgy. jkv. 340. sz.

133