Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
A gulyabeli marhák létszáma 1778-ban Derekegyházán db Tehéngulyán 1143 Üszőgulyán 333 Tinógulyán 657 Jármos ökör 94 Összesen: 2227 A következő évtizedekben a marhák 3 „baromban” jártak 10 gulyás őrizete alatt. 1813-ban a nagy baromban 509, az üszőbaromban 183, a tinóbaromban 253 db szarvasmarha legelt. A szántóföldi művelés előretörését jelzi a jármos ökrök száma, amely ekkorra 120-ra növekedett. A serház beindulása óta ökröket hizlaltak a mellék- terméken. Jelentősen emelkedett a fejőstehenek száma. A derekegyházi gulya számbelileg csökkent, de minőségileg országos hírnévre tett szert. A vásárhelyi kerület szarvasmarha állománya 1825-ben11* Hízó marha . Fehér gulya (okor) (fehér ökör) nyaj Majorsági „Swajtzeria- béli” marha db db db db Vásárhelyi uradalom Vásárhelyi kasznárság Kenyerei ispánság Szentesi uradalom Derekegyházi ispánság Szentesi ispánság Csongrádi uradalom Csongrádi ispánság Orosházi uradalom Sámsoni ispánság Összesen: 80 — 38 — 202 — 53 — 88 — ___________56 8 0 437 602 298 602 298 A vásárhelyi tiszttartói helytartóság egyik jelentésében az állt, hogy a 41 hizó ökör naponta 6 iccéjével 80 pm árpadarát fogyasztott el. Pestről ez óriási pazarlásnak látszott: „A vásárhelyi tudósítás 6. pontjára jövendőbeli magatartásul azon utasítás adatik, hogy a hízóba fogatandó ökrök árpadarával ne tartassanak, hanem inkább bővebben adandó moslékkal, forrázott szénával, — minthogy az ilyen hizlalás módja korántsem kerülvén annyiba, mint a kész szemmel való tartásbeli, — természetesen az ezen hizlalásbeli tiszta haszon is nagyobbra fog rúgni.” A svájci tehenészet kezdetei az 1770-es évekre visszanyúlnak. Az 1820-as évekre ez az állomány megtízszereződött. Derekegyházának igazi hírnevet azonban a szürkemagyar gulyája hozta, amely az osztály után József főherceg ksijenői uradalmába került. Sajnos a birtokfelosztás után a három uradalom számadása, levelezése nem került a családi levéltárba, csak a közösben maradt részeké. A Károlyi uradalmak későbbi gazdálkodására alig találunk forrást. A mágocsi uradalom gazdálkodását tudjuk valameddig nyomon követni a róla készült részletes elemzés alapján. A mágocsi uradalom jövedelme 1848 előtt az úrbéri javadalmak bevételével együtt kb. 60 000—70 000 pengő forint. 148 148 Uo. Uo. 75., 77., 79. 120
