Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
1731-ben Szegváron és tavasszal: nyári szaporulat: elpusztult: kipörgettek: bevétel: Csongrádon volt 192 kas méh 160 kas méh 114 család 80 kassal 3 | akó méz 311 font viasz 1760-ban a majorsági árutermelés jelentős bevételének 95%-át a göböly ökrök és gulyabeli marhák árából szerezte. A derekegyházi majorság bevételei142 1757—1760 Viasz árából 26 Ft 47j- kr Göböly árából Hibás göböly ökrökből Gulyabeli marhából Méneses lovak árából Marhabőrök (dögbőr) Ló bőr Széna árából Búza árából 25 150 Ft — 77 Ft 21§- kr 1 310 Ft kr 421 Ft 3l| kr 140 Ft 13| kr 25 Ft 42^ kr 620 Ft 23 5 Ft 20 1766-ban a ló, szarvasmarha, juh állomány mellett a sertések is föltűnnek a kimutatásokban. A fő jövedelemforrás természetesen változatlanul a hízómarha. A derekegyházi állatállomány megoszlása 1766-ban db Ménes ló 646 Tehén gulya 740 Tinó gulya 235 Juh 1206 Sertés 514 Göböly ökrök 1122 A ménes az uraság szemefénye lehetett. Mutatja ezt a vele foglalatoskodók megbecsülése is. 1790-ben a derekegyházi kasznár, Sztrianek János fizetése évi 140 rFt készpénz és 176 Ft 40 kr. értékű deputatum, míg Szathmáry Mihály istállómester évi 300 rFt készpénzt és 201 rFt 42 kr. értékű deputatumot kapott. De Horváth Ádám lovászgazda sem panaszkodhatott évi 122 Ft 37\ kr. készpénz és 121 Ft 31 kr. értékű természetbeni fizetésére. Ökrös Antal lovagló évi 192 Ft készpénz és 17 Ft 20 kr. értékű deputatumára vagy Szabó Ferenc első lovász évi 134 Ft 43j kr. készpénz és 17 Ft 20 kr. értékű deputátumára, mikor a tehéngulyás csak évi 80 Ft készpénzt és 33 Ft értékű deputomot kapott. 143 A lovakat származás, kor, szín, felhasználás szerint egyedekre lemenően nyilvá- tartották. 142 Uo. P 397. 206. d. 11. 143 Éble 1911, 2: 232. 116
