Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

tartás költségeit hánytorgatja a város, melyet az uraság szed be. így érvelnek: „ha az kölcség a mienk, csekély haszna is legyen a városé.”127

A kérésnek később lett is foganatja, mert a tömlöc költségeinek felét viselte az uradalom.

Az urbárium behozatala után csak a kisebb büntetéseket szedheti a város. A tömlöc az egész csongrádi uradalom területéről fogad be bűnösöket. Olykor 80— 90 rab is összegyűlt a vásárhelyi tömlöcben. A büntetéspénznek még a bitang jószágok birságával is csak néhány száz forintot értek el, tehát mint jövedelem nem volt jelentős. Annál nagyobb volt az erkölcsi hatása, megfélemlítő ereje. 1847-ben az alföldi főbenjáró hatalom gyakorlása 13 069 forintjába került a három grófi testvérnek.

Az úriszék megszűnését a kerületi ügyész 1848. április 6-án jelentette be. Az uradalmi tömlöcöt a vármegyei hatóság 1848. május 17-én vette át. A tömlöchadnagy és a négy hajdú szolgálata, meg a tömlöcorvosé, ezzel véget ért.

II. A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS JÖVEDELME

1. Növénytermesztés

Károlyi Sándor nemcsak a birtokok megszerzésében volt energikus, hanem azok gazdasági életének megszervezésében is. Alkalmazkodnia kellett az Alföld lehetőségeihez. A vásárhelyiek gazdaságához hasonlóan állattenyésztő majorságot hozott létre. De már az első években szükség mutatkozott a cselédsége, tisztjei élelmezéséhez némi gabona termelésre. Eleinte a vásárhelyiek inkább vállalták Károlyi embereinek ellátását, csakhogy a gy űlöletes robotmunkát elkerüljék. A gróf először — inkább csak jogai elismeréséül azt kötötte ki, hogy két eke álljon 6—6 ökörrel állandó szolgálatára. De néhány év múlva 50 vásárhelyi eke is túrja a majorság földjét. Érdekes, hogy az első években a majorsági gazdálkodás centruma Csongrád, ahol 1728-ban 46 alkalmazottja élt a grófnak, míg Szegváron csak 11, Vásárhelyen pedig egy sem. A ménes Csongrádon volt, a gabonatermelés Szegváron, illetve a hozzácsatolt De- rekegyházi pusztán.

1728-ban termett: Csongrádon Szegváron Dézmából

Összesen:

53 köböl búza, 25 köböl árpa 285 köböl búza, 38 köböl árpa 308 köböl búza, 221 köböl árpa

644 köböl búza, 284 köböl árpa

A majorsági gabonatermelés csak 43%-át adta az uradalom összes gabonájának. Károlyi szeme rajta volt az alföldi gazdaságon. Évente többször meglátogatta. Pestre, Pozsonyra utaztában is legtöbbször útjába ejtette a Csongrád-vásárhelyi uradalmat. A taksát fizető vásárhelyiek évtizedeken át nem robotoltak. Az uraság szükségére azért csak küldtek legényeket lószelídítésre, szénakészítésre. A szénacsinálás mellett eltörpült a gabonatermesztés.

A széna betakarítására fordított összeg Derekegyházán:

1757- ben 2768 Ft 24 kr.

1758- ban 3239 Ft 43 kr.

27 Ol. KcsL P 398. 63. cs. 27 965. sz.

107