Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
12. Vásárok, hetipiacok jövedelme A régi Hódmezővásárhelyt messzeföldön híressé tették vásárai. A Vásárállás — (1848. után: Szabadságtér, ma: Tanácsköztársaság tér) — 80 holdas területén állatok ezrei cseréltek gazdát egy-egy vásáron. Károlyi Sándor még csak alkudozott Vásárhelyre Schlickkel, mikor már gondolt a vásári szabadalom megszerzésére. Az oklevél 100 forintnyi taksáját ugyan megfizettette a várossal, de a vásárjövedelem földesúri jogához ragaszkodott. Ekkor még csak három vásár volt egy évben: a József napi, az úrnapi és a Gálnapi. Károlyi több „kisebb királyi haszonvételi jogot” átruházott a városra, de ezt az egyet sohasem. 1723-ban írta: „Vásári alkalmatossággal obveniálható külső és vidéki emberektől bejöhető proventusoknak s mind sátorok, szekerek, marhák és egyéb jószágok, felállított helyöktül szokott jövedelmet nékem s maradékimnak hagyták.”117 A negyedik vásárra, amely az apostolok oszlása ünnepéhez kötődött, gr. Károlyi Ferenc, az ötödikre, a jézusi vásárra Károlyi Antal szerzett engedélyt. 1789-ben az országos városok 1018 Ft jövedelmet hoztak az uradalom számára. Az úrbéri összeírás a helypénzbevételt is feltünteti: a március 19-i vásáron az úrnapi vásáron a július 15-i vásáron az október 16-i vásáron 114 Ft és 50 akó bor 291 Ft és 105 akó bor 195 Ft és 59 akó bor 166 Ft és 37 akó bor Az úrnapi vásár kiemelkedő forgalmát a fiatal állatok piacra hajtásával, a göböly- marhák beállításával magyarázhatjuk, ellentétben a későbbi szemtermelés korszakával, ahol az őszi vásár volt a legjelentősebb. Csongrádon évi négy országos vásárt tartottak. Szentesen hármat, Orosházán „vásár és helypénz nints”. Vásárhelyen a piacokat 1756. óta mindig kedden és pénteken tartották. 1789- ben a heti vásárok (piacok) helypénzeiből 66 Ft 9 kr. jutott az uradalmi pénztárba. Az 1820-as évekből az uradalom helypénzbevételét néhány adattal illusztráljuk:118 1823. június 1824. május 1825. szeptember 1826. június 2088 Ft 40 kr. 2140 Ft 40 kr. 1320 Ft 20 kr. 1427 Ft 6| kr. Az uradalom úgy érvényesítette jogát, hogy haszonbérbe adta a helypénzszedést, a vásárvámot. 1827-ben Pálya József vásárvámos 1427 forintra kötött kontraktust. Az 1848. évi események a vásárokon is éreztették hatásukat. Az őszi vásár a „bánátusi események miatt eloszlattatott”. 1849-ben pedig a József napi vásáron csak a helybeliek vehettek részt. Az ellenség közeledtének hírére még a kompokat is szétszedték. Ezért panaszkodik Herczeg Pál, a vásári helypénzszedés haszonbérlője, hogy a „helypénzt már csak az fizeti, akinek úgy tetszik.” A bérlő föl is akarta bontani a szerződést, és kautióját is visszakövetelte. 117 Uo. 1. cs. 38. sz. és 139. sz. 118 Ol. KcsL P 394. 28. cs. 3. sz. 103
