Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
A növekedés végösszege a csökkenés végösszegével összevetve, erőteljes szaporodást mutat. Év: 1776 1779 1780 1781 1782 1790 Szaporulat — abszolút számokban •— a lakosság %-ában 592 fő 4,73% 60 fő 0,45% 33 fő 2,45% 77 fő 0,57% 182 fő 1,39% 322 fő 2,00% Maga a természetes szaporulat is kedvező képet nyújt Év: 1776 1779 1780 1781 1782 1790 Természetes szaporulat — a lakosság %-ában 166 fő 1,32% 218 fő 1,62% 362 fő 2,62% 82 fő 0,60% 187 fő 1,43% 368 fő 2,20% Ezeket a conscriptiókat a katholikus plébános írta alá. Érdemes őket összehasonlítani az első magyarországi népszámlálás adataival. Az 1784/85. évi népszámlálás szerint Vásárhelyen 2776 házban 2980 család él. A tényleges népesség 15 822 fő. Ebből 3148 a házas férfi, 5004 a nőtlen. A nők száma 7621. A férfiakat foglalkozás szerint is csoportosították: pap 4 nemes 150 (-fiúk száma is benne van) tisztviselő 3 polgár 107 paraszt 938 polgár és paraszt örököse 1028 zsellér 1978 egyéb 486 Ha az országos átlaggal hasonlítjuk össze ezeket az adatokat, a legszembetűnőbb, hogy míg a házas férfiak országos átlagban 39,9%-ot, Hódmezővásárhelyen csak 38,6%-ot tesznek ki. A nőtlen férfiak 60,1 %-os átlagával szemben Vásárhelyen 61,4%. Parasztnak tekintették az összeírok azt a földművelőt, akinek legalább 1/4 telke volt. Országos arányszámunk 14,6%, Vásárhelyen csak 11,5%. Ugyanakkor a zsellérek száma magasabb az átlagosnál: országosan 22,1 %, Vásárhelyen 24,4%.57 A következő félszázad változásairól a vármegyei összeírásokból tájékozódhatunk : Népességszámlálás összesítései a Csongrád vármegyében levő Hódmezővásárhely városnak:58 57 Kovacsics József i. m. 237.1. 68 CsmL (Szf) Csongrád vm. közgy. ir. Ö. 255,. 256. és Ö. 195. Summarium Csöng. Pop.. Consc. 1805., 1819., 1825., 1826. 95
