Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása

VILAJET; a török közigazgatás tartományainak a neve, amelyek a szandzsákoknál nagyobb területegységek, lásd BEGLERBÉG,

VLAH; a Balkán félszigeten lakó nomád pásztornép, neve, amely török katonai szolgálatba is állt, lásd MARTALÓC, REISZ és AZAB,

ZAIM; a 20 ezer akcsénál nagyobb javadalombirtok török neve volt,

ZIRAA; a török rőf mértékegység neve, ami 57 cm volt,

HELYSÉGNÉVMUTATÓ

A helységnévmutató a sorszámmal ellátott helységeket ABC rendben közli. Minden helységnél a középkori első magyar okleveles említés keltét és névalakját megadja, földrajzi elhelyezkedését leírja és jelenlegi helyzetét megjelöli. A felhasznált forrásokat rövidített alakban használjuk. A rövidítéseink a következők.

Borovszky.

—

Bács-Bodrog vármegye: Magyarország vármegyéi és városai, I—II., Budapest 1911

Czimer.

—

A szegedi szandzsák: Dugonics Társaság Évkönyvei, 1. 1893, Szeged 1894

Csánki.

—

Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I., Budapest, 1897

f.

—

falu,

Györffy.

—

Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Budapest, 1963,

Görög.

—

Görög és Kerekes, Magyar Atlas... Budáé 1800,

hs.

—

helység,

Hnt.

—

Helynévtár, 1973,

Iványi.

—

Bács-Bodrog vármegye helynévtára, I—II., Szabadka, 1889,

Káldy-Nagy.

—

Kanuni devri Budin tahrir defteri, 1546—1562, Ankara, 1971, A budai szandzsák 1559. évi összeírása, Budapest, 1977,

Károlyi.

—

Károlyi György térképészet, M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium Kiadása, Budapest, 1898

I. Kát. felm.

—

I. Katonai felmérés, XVII—XVIII. colonne, 30—36. sectio, 1783

k.

—

község,

ks.

—

külsőség,

km.

—

kilométer,

Lipszky.

—

Repertorium locorumque in XII. tabulis mappae..., Budáé 1808,

ld.

—

lásd,

m.

—

megye,

nk.

—

nagyközség,

Ortvay.

—

Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején, I—II., Budapest, 1891,

Pesthy.

—

A Magyar Társaság Helynévgyűjtése, 2. Csongrád megye, Budapest, 1940,

psz.

—

puszta,

Steltzer.

—

Die Geschichte des Komitats Bács, Neusatz, 1881,

Szabó.

—

Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsamlajstromai 1522-ből, Budapest, 1954,

térk.

—

térkép,

szí.

—

szállás,

V.

—

város,

YU.

Yugoszlávia

HELYSÉGEK

18. ADORJÁN

Steltzer. 28. Felső, -Alsó, -Adorján névalakban Bodrog m.-ben 1271-ben említi. Csánki. I. 678. Adrian névalakban 1340-ben említi. Többször elpusztult. Jelenleg Kanizsa k.-hez tartozik Yu-ban.

2. ÁNYÁS

Csánki. I. 679. Aynyas névalakban 1471-ben Csongrád m.-ben említi. Lipszky. 17. térk. V. 37—38: psz. Csongrád m.-ben. Jelenleg Hnt. 1973. 260. Dóc nktk.-hoz tartozik Alsóányás ks.

24. A RANYAS

Csánki. I. 679: Aranyas névalakban 1467-ben említi. Elpusztult. Lipszky, 20. térk. V. Y. 31. psz. Bács m.-ben. Iványi. II. 24. említi Aranyad psz.-t YU-ban Temerintől Ny-ra Szireg és Kamendin psz. között.

77