Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása

ban összeírt Bold falu az 1546. évi kecskeméti náhijében nem szerepel, viszont a most közlésre kerülő 1548. évi adóösszeírásban már lakott faluként szerepel. Ez világosan arra utal, hogy Bőid falut legelőször 1548 körül a szegedi szandzsák csongrádi ná- hijéjében írták össze, de 1559-ben már a budai szandzsák kecskeméti náhijéjébe tar tották nyilván, s a budai szandzsák 1559. és 1562. évi közölt adóösszeírásaiban is szerepelt.2

Molnár József említett kutatásai a saját eredményeinkkel teljesen megegyező módon mutatnak arra, hogy ez esetben a szegedi szandzsák 1546 körüli első adóösz- szeírásának egy későbbi 1548. évi másolatával állunk szemben, amelyet már javítottak. A közben létrejött változásokat, az elpusztult és újratelepült falukat igyekezték feljegyezni. A kézirat keltezését ezért az 1548. évben határozhatjuk meg, mivel feljegyzései a vonatkozó terület ez évi állapotát őrizték meg.

Tanulmányunkban a szegedi és csongrádi náhije földrajzi kiterjedéséről, lakott helységeiről, s ezek gazdálkodásáról és a török közigazgatás megszervezéséről és működéséről az 1520-as évektől kezdődőleg szólunk. Tanulmányunkban a két náhije lakott helységeinek népességét részletesebben is bemutatjuk, s közülük kiemelve Szeged város lakosságának utcák szerinti megoszlásáról, az 1548. évi forrásunkat több más évbeli adattal kiegészítve részletes áttekintést nyújtunk. Szeged város esetében az 1548., az 1553., 1560., 1570., 1578., 1580., 1582., 1590. évi, és egy 1620 körüli részletes török adóösszeírás népességi adatait utcák szerint ismertetjük. A felsorolt török adóösszeírások adatait az 1522. évi magyar dézsmajegyzék adataival vetjük össze, s így közel 100 éves időszakot, 1522—1620 között, tudunk áttekinteni.3

3 Fekete Lajos, i. m. 7., Molnár József, Nagyréde története a feudalizmus korában, Budapest 1966, 158—159., Káldy-Nagy Gyula, Kanuni devri Budin tahrir defteri, 1546—1562, Ankara 1971, 370 és U. Ő. A budai szandzsák 1559. évi összeírása, Budapest 1977, 200, valamint Vass Előd, A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása. Cumania VI., Kecskemét 1979. 7. 1.

3 A szegedi szandzsák összeírásai közül a következő nyolcat használtuk fel: Defter-i Dzsizje-i Gebran der viiajet-i Szegedin fi sene 961: A szegedi szandzsákban levő hitetlenek fejadójának jegyzéke a 961/1553. évben, Wien, National, Bibliothek, Turk. Hass. Mxt. 603; idézte Velics L.— Kamerer E., A magyarországi török kincstári defterek, II. köt., 144—145; Mikrofilmje az OL., Mikrofilmtár 1245. számú dobozban,

— Isztambul, Basvekalet Arsivi, Tapu defteri 332, 138 Varak jeiezeten található: „Defter-i mufaszal-i liva-Szegedin fi szene 968: A szegedi szandzsák részletes deftere a 968/1560. évben; Mikrofilmje az OL., Mikrofilmtár: 10. sz. dobozban található.

— „Defter-i mufaszal-i liva-i Szegedin” II. Szelim szultán uralkodása idejében (1566—1574), tehát kb. 1570 körül készült kézirat Isztambul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri Nr. 554, Varak 171 jelezetén található. Mikrofilmje az OL., Mikrofilmtár 10 500. számú dobozban van.

— „Defter-i mufaszal-i liva-i Szegedin” c. kézirat keltezése 986/1578. évben szerepel. Őrzési helye: Isztambul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri, Nr. 572, Varak. Részleteket közölt angol nyelven Halasi-Kun, Tibor, Sixteenth-Century Turkish Settlements in Southern Hungary: Belleten, XXVIII. Sayi 109., Ankara 1964, 2—71.

— ,,Defter-i Dzsizje-i Gebran-i Liva-i Nefesz-i Szegedin” című kézirat a 988/1580. évben készült. Őrzési helye: Wien, National Bibliothek, Turk, Hass. Mxt. 531, Katalog Flügel 1340, jelzeten, Mikrofilmje az OL., Mikrofilmtár 1245. számú dobozában található. — Defter-i Dzsizje-i Gebran-i Liva-i Szegedin vadzsib szene 990” című kézirat őrzési helye Wien, National. Bibliothek, Turk. Hass. Mxt. 532 jelzeten található. Keltezése 1582-re történt.

— „Defter-i Müfredat-i Dzsizje-i Gebran-i Nevah-i Liva-i Szegedin” című kézirat 999/1590. évre keltezett. Őrzési helye: Wien, Turk. Hass. Mxt. 534, Katalog Flügel 1343 jeiezeten, mikrofilmje az OL., Mikrofilmtár 1245. számú dobozában található.

— „Defter-i Dzsizje-i Gebran-i vilajet-i Szegedin”, című kézirat nincs keltezve, feltételezzük 1620 körüli elkészültét. Őrzési helye: Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 535, Katalog Flügel 1344. jelzeten található, s mikrofilmje az OL., Mikrofilmtár 1245. számú dobozában van.

— Az 1522. évi dézsmalajstrom Szegedre vonatkozó szövegét közölte: Reizner János, Szeged története, IV. kötet, Szeged 1900, 97—128.

6