Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
jenek. Az egy évnél fiatalabb sertésektől semmit se szedjenek. 15. A makkoltatásra hajtott sertések után az általuk legelt terület földesúri járulékára (szahibi arsza) a királyok idejében korábban egy vemhes sertést (apusina) adtak. Ezután tíz sertés közül egyet még tizedként adjanak. Jelenleg a kondákkal visz- szatérve az utakon hajtva azokat senki ne zaklassa és azoktól semmit ne szedjen, mivel a sertések után már a makkoltatásra menve két-két akcsét a szpáhinak adtak. 16. Az összes szemesterményből és bosztán-kerttől tizedet vegyenek. 17. A bírók fejadó (dzsizje) és kapu adó (reszmi kapi) fizetése alól mentessek. 18. A papok fej adót (dzsizje) és a kapu illetéket (reszmi kapi) nem adnak, de tizedet földesúri járulék (szahibi arsza) címén szolgáltassanak. 19. A „kebeke” nevű nemezt (cserge) készítve; azt a malomba viszik s ismét a malomból kihozzák, vagy azt a mezőre kiviszik és a mezőről (tasradan) behozzák, ezért semmit se adjanak. A nevezettek azokat a nemezeket (cserge) kiteregetve a városi lakósok gyarapodására egyet-egyet, kettőt-kettőt eladnának, semmit se fizessenek. Ha csomaggal vagy bálával eladva kihozzák a kereskedőktől vámot szedjenek. 20. A Tisza folyóban halászott halakból tizedet adjanak. Ha eladásra a városból kihozzák a kereskedőktől vámot szedjenek. A halászoktól juhlegeltetési illetéket (reszmi orak) ne szedjenek. 21. A városi lakosoknak a Tisza túloldaláról jövő-menő marháitól átkelési illetéken kivűl (reszmi gecsüd) semmit ne szedjenek. Ha eladásra szarvasmarhákat hoznak nekik is kötelező a vámfizetés. A túlsó partról az innenső partra szaladván jövőktől átkelési illetéken (reszmi gecsüd) kivűl semmit ne szedjenek. A nem eladásra hajtott marháktól, két marhától egy akcsét, egy lótól és szamártól és az ezekhez hasonló állatok párjától egy akcsét és tíz juhtól egy akcsét, tíz kecskétől egy akcsét és tíz sertéstől egy akcsét átkelési illeték címén szedjenek. A lovasoktól egy akcsét és két gyalogostól egy akcsét szedjenek. De ha a városi lakosok saját ügyeikben kelnek át, négyüktől egy akcsét szedjenek. 22. A vásárra hajtott marháktól 12 és fél akcsét szedjenek. A ló és szamár és hasonlóktól is szintúgy, vagy a német oldalra (nemese dzsánibina) hajtott juhok- tól egy akcsét szedjenek. 23. A marhabőr átviteléért 125 akcsét fizessenek. A juhbőröktől nyolc akcsét adjanak. 24. Egy hordó borért 12 és fél akcsét fizessenek. 25. A német oldalról (nemese dzsanibindan) származó „borgoman” nevű szövet végjéért (pasztav) 25 akcsét, a rövidebbjétől 12 akcse vámot (reszmi gömrük) szedjenek. Egy rőf (ziraa) „skarlát” nevű szövet után 12 akcsét, a „gránát” nevű szövet rőfjétől szintén 12 akcsét, a „skarlát” fél értékű bálájában levő szövet rőfjétől öt akcsét szedjenek. A „deming” nevű szövet végjétől 25 akcsét és német nyelven „deszeplumez” néven közismert szövet bálájától (báli), amely egy denk 500 akcsét vámoljanak el. A német nyelven (álmán dilindzse) „aviszin” néven használt szövet bálájától 500 akcsét, a német nyelven „portakai” szövetnek bálájától 250 akcsét szedjenek. A német nyelven „báli portogaz” szövet bálájától 250 akcsét, a német nyelven „boraszlav” nevű szövet bálájától 150 akcsét, s a német nyelven „igler nevű szövet bálájától 150 akcsét vámoljanak el. A német nyelven „torbatin” néven nevezett kendermag csomója hordónként 150 akcsét vámoltasson el. A „londra” nevű szövet végjéért 50 akcsét, s az „eszterhal” nevű süveg száz darabjáért 25 akcsét vámnak adjanak. Ezer értékes kés kötegétől 25 akcsét és ezer egyszerű kés kötegéért 12 akcsét szedjenek. A német oldalról bejövő rövidáru (hurdevát) holmikból, amelyek eladásra kerül35
