Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
13. táblázat: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi mezőgazdasági szerkezetének megoszlása egyes ágazatok között Szegedi náhije Csongrádi náhije Ágazatok Helységek száma Helységek %-os aránya Helységek száma Helységek aránya Állattenyésztés 27 100% 9 90% Méhészet 27 100% 10 100% Halászat 15 55,55% 9 90% Gabonatermesztés 25 92,99% 10 100% Kertgazdálkodás 9 33,33% — — A szegedi náhije minden helységében megtalálható volt az állattenyésztés és a méhészet, amíg a csongrádi náhije helységeiben csak a méhészet volt hasonló helyzetben. Az állattenyésztés ágazatai közül csak a juhtenyésztés és sertéstartás adatai szerepelnek a török adóösszeírásunk adatai között. A szarvasmarhatartás külön adóztatása nem szerepel, így részletes adatokkal csak az előbbiekről rendelkezünk. A halászat török adóztatása a folyókból való halászat tizedét és a halastavakból való halászat felét, vagy harmadát jelentette. A kertgazdálkodás a zöldségfélék és len, kender növények termesztését mutatja. Az utóbbiaknál a 10 magyar dénár, vagy az ennek megfelelő 5 török akcse érték a legkisebb, amit általánosságban még számításba vettek. 14. táblázat: A szegedi és csongrádi náhije állattenyésztésének 1548. évi megoszlása Szeged város Szegedi náhije Csongrádi náhije Ágazatok Összes Egy háztartás Összes Egy házt. Összes Egy háztar. darabszám átlagos száma darabszám átlag. darabszám átlagszám Méhkas 2 320 5,80 1462 2,78 457 1,09 Bárány 42 990 107,47 7180 13,67 2900 6,93 Juh 26 075 80,18 —. — — — Sertés 2 000 5,00 3184 6,00 1068 2,55 A méhkas tized összegéből, ha tudjuk az összeírás eléhelyezett kanunnáméból, hogy egy méhkas adója kettő akcse volt, a méhkasok száma kiszámíthatóvá válik. A 14. táblázatunk, bemutatásából így biztosan tudjuk, hogy Szeged városban a 400 háztartás (kapu) mindegyikére 5,80 méhkas esett, ami a vizsgált két náhije területén a legmagasabb átlagszám volt. A báránytized a megadott darabszámával szerepel, amiből kiszámítható az összes megadóztatott bárány száma, ami szintén Szeged városában a legmagasabb. A juhok számát csak Szeged utcáról-utcára haladó összeírása az egyes családfőknél feltüntetett számokból összesítettük. Szegeden 1548-ban tehát összesen 69 065 darab bárányt és juhot vettek számba, amelyekből az összeírt 400 háztartás (kapu) mindegyikére 187,55 darabos átlag jutott. Ez a számadat országosan is kimagasló juhtenyésztésre enged következtetni. A többi helységnél csupán a báránytizedből kiszámított bárányszámot közölhetjük, de a feltüntetett bárányszám felének megfelelő juhszám Szegedhez hasonlóan ott is feltételezhető. A sertésadó amely az egy évnél idősebb sertésektől folyik be, darabonként két akcsét jelentett, így kiszámíthatóvá vált az egy évesnél öregebb sertés falkák helységenkénti száma, ennek legjelentősebb átlagszámait a szegedi náhije 26 helységében találjuk. A sertés- tenyésztés még makkoltatáson alapult, s az egy háztartásra eső 5—6 darabos átlagszáma a szegedi náhijén kívül még pl. Vácon is előfordult.36 36 Az egyes tartományok és szandzsákok pénzügyigazgatására vonatkozó szabályok (kanu- name) közül a magyarországi helyekre is Ömer Lutfi Barkán, XV. ve XVI. inci asirlarda Osmanli Imparatorlugunda Zirai Ekonomik ve Hukuk ve Mali Esaslari, Istanbul 1943., 319—321. I. közöl szemelvényeket. Vass Előd, Vác a török korban: in Vác, Kézirat, szintén hasonló sertésszám átlagokat mutat. 31
