Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
SÓHORDÓ UTCA ÉVEK 1522: 33 cs. fő, 1548: nem szerepel, 1553: — 1560: 15 cs. fő, 14 legény fiú, 1570: nem szerepel, 1578: 10 cs. fő, 2 legény fiú, 1580: nem szerepel többé. A Felső-Város utcáinak és azok népességének bemutatása a 8. táblázat szerint a száz éves időszakunkban 1522—1548, 1553—1560 és 1582—1590 közötti nagyobb lakosságcsökkenést bizonyítja. Az utcák közül az 1522. évi dézsmajegyzékben feljegyzett 18-ból 13 továbbélése a XVI. század végéig követhető. Öt utca neve nem szerepel a török hódoltság alatt egyáltalában, ezek valószínűleg kis, keresztutcák lehettek és a törökök városnegyedeket (mahalle) tekintetbe vevő másféle településszemlélete szerint a hosszanti, nagy utcákhoz számították. Két utca neve 1548-ban nem, csak később szerepel. Ezek a Kis Szent Miklós és a Sóhordó utca. Az utcákat az 1548. évi adóösszeírás és Joseph Bainville 1850. évi térképe alapján tudtuk azonosítani. Kilenc különböző évből fennmaradt török defter részletes adatai szerint a Varga utcát 1560-ban és 1570-ben Fölső sor városnegyednek (mahalle) hívták. Azonkívül a Halász utcát 1578-ban, 1580-ban és 1582-ben a Szentlélek utcával azonosították, valószínűleg a két utca egymásba nyílott. Az 1522-ben Kerek néven szereplő utca feltételezhetőleg azonos a török defterek Közép utca elnevezésével, s ezt így mutatjuk be. A Szent Miklós utca 1553-ban és 1578—1582 között Kis és Nagy megkülönböztető jelzővel külön külön szerepel. Az 1590—1620 közötti harminc év az utcahálózat teljes összeszűkülését mutatja. A törökök nem részletezik többé a lakosságot utcák szerint, hanem egy-egy utcáról elnevezett városnegyedekbe tartozónak írják össze. így 1590-ben a Felső-Város egész lakosságát csak a Tót és Budai utca megnevezésében, 265 családfővel tartják nyilván. Végül 1620 körül a Halász, a Szén tini Idős, és a Szentgyörgy utcák, összesen 186 családfő feljegyzésével azonosíthatók. A három utcában ekkor 1300 lélekszám tételezhető fel, ami az 1548. évi 404 családfó alapján kiszámítható mintegy 2800 fős lakosság felét jelentette.81 9. táblázat: A Közép-város, vagy Külső-Palánk és népessége 1522—1620 között 15. SZÉLÖS UTCA (1522-ben „Szegedi út”, 1580—1582 között Szobotka, a. m. Szabatkai út) ÉVEK 1522: 137 cs. fő, 1548: 33 cs. fő, 6 leg. fiú, 2 ház. test. 7 ön. leg., 1 özvegy, 1553: 97 cs. fő, 1560: 26 cs. fő, 22 legény fiú, 1570: 23 cs. fő, 18 legény fiú, 2 legény testvér, 1578: nem szerepel, 1580: 10 cs. fő, 1582: 10 cs. fő, 1590: nem szerepel többé, 31 31 Péter László, i. m., 9. 1. az utcanevek történeti rétegeit mutatja be. Cs. Sebestyén Károly, Szeged középkori templomai, Szeged 1938., 72.1. említi a Szent György utcát és a felsőváros fekvését.. 24
